Az új koronavírus legújabb variánsainak - a nagy-britanniai, a dél-afrikai, a brazíliai, újabban pedig az indiai változat - megjelenése számos kérdést vet fel. Az AFP munkatársai összefoglalták azokat a tudományos információkat, amelyek rendelkezésre állnak ezekről és a koronavírus-járvány alakulására kifejtett hatásukról.

Hány variáns ismert?

Ez idáig három, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által "aggodalomra okot adó" vírusváltozatnak nevezett variánst azonosítottak Angliában, Dél-Afrikában, illetve Japánban. Utóbbi esetében Brazíliából érkezett személyeknél mutatták ki a mutációt, azért brazil változatként vált ismertté.

A WHO adatai szerint ez a három változat legalább 139, 87, illetve 54 országban volt jelen április 27-én. Azért nevezik aggodalomra okot adó variánsoknak, mert fertőzőbbek, könnyebben terjednek, ennélfogva súlyosbítják a járványt, megnehezítik a kontroll alatt tartását.

Az aggodalomra okot adó vírusváltozatok száma országról országra változó lehet, ez a járvány helyi alakulásának függvénye. Az Amerikai Egyesült Államokban például - az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) adatai szerint - öt van jelen ezekből: a három világszerte elterjedt változat, illetve két másik, amelyek Kaliforniában ütötték fel a fejüket először.

Egy másik kategória a "figyelemre méltó" variánsoké, amelyek nyomon követését esetlegesen problematikus genetikai jellegzetességeik indokolják.

A WHO hét ilyen mutációt azonosított eddig - március végén még csak háromról tudtak.

Ezek közé tartozik az április végén, legelőször Indiában észlelt változat is, amely elsősorban azért keltett aggodalmat, mert rövid idő alatt jelentősen rontott a járványhelyzeten Indiában.

A többi "figyelemre méltó variánst" Skóciában, az Egyesült Államokban, Brazíliában, Franciaországban (Bretagne régió) és a Fülöp-szigeteken azonosították.

E két kategóriába tartozó mutációk mellett számos más vírusvariáns terjed még a világban, amelyeket a szakemberek igyekeznek azonosítani és megvizsgálni.

"A következő hetekben, hónapokban eldől, hogy ezek is bekerülnek-e a gyorsan terjedő, aggodalomra okot adó változatok kategóriájába, vagy megmaradnak olyan mutációkként, amelyek nem kavarnak túl nagy port" - fogalmazott a párizsi Pasteur Intézet ribovírusok evolúciós genomikájával foglalkozó osztályának vezetője, Etienne Simon-Loriere.

Valamennyi variánst a vírusmutáció függvényében kategorizálják, és mindegyiknek megvan a helye az eredeti SARS-CoV-2 vírus családfáján.

Információk a koronavírus indiai variánsáról

Miért jelennek meg a vírusváltozatok?

A különféle vírusváltozatok megjelenése önmagában nem számít meglepetésnek. Természetes folyamattal állunk szemben, a vírus ugyanis mindig mutálódik a túlélés érdekében.

"Az idő múlásával valamennyi vírus, így a SARS-CoV-2 is változik, ami új vírusvariánsok megjelenéséhez vezet, ezek nagy része azonban nincs jelentős hatással a közegészségügyi helyzetre" - hangsúlyozza a WHO.

Bizonyos mutációk azonban befolyásolhatják a terjedését.

A brit, a dél-afrikai és a brazil változatban közös, N501Y jelzésű mutáció például a feltételezések szerint a kórokozó gyorsabb terjedését okozza. A dél-afrikai és a brazil variáns másik, E484K mutációjáról azt gyanítják, hogy csökkenti az immunitást, akár előzetes megfertőződéssel, akár oltás révén szerezték azt.

Laikusok számára igen nehéz eligazodni ezen vírusváltozatok között, már csak azért is, mert az elnevezéseik sem egységesek. A brit vírusváltozatot például 501Y.V1 és VOC202012/01 jelzéssel egyaránt illetik, és a B.1.17 családhoz tartozik.

Az angol, dél-afrikai, brit vagy indiai változat elnevezés sokkal könnyebben érthető nem szakmabeliek számára, a tudósok azonban ellenzik ezeket, mert az érintett országok egyfajta megbélyegzéseként tekintenek rájuk.

Információ a koronavírus brazil és brit változatairól

 [btx_gallery images="133939,133957"]Insert gallery caption[/btx_gallery]

Fertőzőbbek?

Az aggodalomra okot adó mindhárom vírusváltozatról úgy tartják, hogy fertőzőképesebbek.

Ez a feltevés azonban egyelőre csak epidemiológiai adatokon alapul: a kutatók megfigyelik, hogy milyen sebességgel terjednek ezek a variánsok, és ennek alapján állapítják meg, hogy mennyivel fertőzőbbek.

Ezzel a módszerrel azonban nem lehet konkrét számokhoz jutni, az eredmények ugyanis nagyban függnek attól, hogy milyen korlátozó intézkedések vannak hatályban az érintett területeken.

Bizonyos tanulmányok alapján a WHO arra a következtetésre jutott, hogy a brit változat 36-75 százalékkal fertőzőképesebb. Egy március végi sajtótájékoztatón a WHO képviselői beszámoltak egy Brazíliában készített tanulmányról, amely szerint a brazil változat akár 2,5-ször gyorsabban terjed.

Fennáll ez a gyanú az indiai variánssal kapcsolatban is, ez esetben azért, mert "két olyan mutációt hordoz, amelyeket már ismertek korábban, eddig azonban nem kombinálódtak egy törzsben" - jegyezte meg a francia kormány tanácsadó testülete. E jellegzetessége miatt gyorsabban terjedhet, a feltételezést azonban alá kell még támasztani járványügyi adatokkal - tette hozzá a testület egy április végén közzétett jelentésben.

India esetében más tényezők is hozzájárulhattak a járványhelyzet elmúlt időszakban tapasztalt súlyosbodásához. A WHO szerint ez részben a nagy tömegeket vonzó kulturális és vallási ünnepekkel, illetve kampányeseményekkel magyarázható, amelyeket a védelmi intézkedések be nem tartása tetézett.

Világszerte több kutatócsoport is vizsgálja a főbb változatok biológiai jellemzőit, abban a reményben, hogy sikerül kideríteni, miért tűnnek fertőzőképesebbeknek.                

"Több hipotézist is meg kell vizsgálnunk: lehet, hogy nagyobb vírusterheléssel állunk szemben, lehet, hogy ez a változat könnyebben bejut a sejtekbe, vagy gyorsabban sokszorozódik" - nyilatkozta Olivier Schwartz, a Pasteur Intézet vírusok és immunitás részlegének koordinátora, aki az egyik ilyen kutatócsoportot vezeti.          

Az ilyen jellegű kutatások azonban időigényesek, nem lehet egyik napról a másikra végleges válaszokhoz jutni.

A napi új koronavírusos megbetegedések eloszlása régiónként a világban

Veszélyesebbek?

Ebben a tekintetben sincs bizonyosság.             

Ez idáig a legtöbb kutatást a brit változaton végezték.           

Egy március 10-én közzétett tanulmány készítői arra a következtetésre jutottak, hogy ez a változat 64 százalékkal halálosabb, mint a klasszikus koronavírus, ami megerősítette a brit hatóságok január végi előzetes megfigyeléseit.               

Február közepén azonban más tanulmányok más következtetéseket vontak le, amelyek szerint a brit variáns nem okoz súlyosabb betegséget. Az egyik ilyen vizsgálat azonban a már kórházba került betegekre összpontosított, ennélfogva nem tette lehetővé a tudósok számára, hogy kiderítsék, az összes fertőzött számához viszonyítva a brit változat növelte-e a kórházba kerülési arányt.

Mennyire hatékonyak a vakcinák?            

Több in vitro vizsgálat és néhány oltási kampányból származó megállapítás alapján úgy tűnik, hogy a brit változat nem csökkenti jelentős mértékben a vakcinák hatékonyságát. Ezzel szemben a dél-afrikai és a brazil variáns - ugyancsak in vitro vizsgálatok eredménye szerint - befolyásolja az oltások hatásosságát, éppen a hírhedt E484K mutáció miatt.

Egy ehhez közel álló mutáció (E484Q) miatt az indiai variáns kapcsán is ugyanezek az aggályok merülnek fel, de a kutatók egyelőre kevés adattal rendelkeznek e tekintetben. Egy április 23-án közzétett előzetes tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a Covaxin vakcina (amelyet az indiai Bharat Biotech laboratórium fejlesztett ki), nyújt ugyan bizonyos fokú védelmet, de az ellenanyag-termelés szempontjából kevésbé hatékony ezzel a változattal, mint az eredeti koronavírus-változattal szemben.                 

Egy tényezőre mindenképpen rá kell világítani, és ez valamennyi vírusváltozatra érvényes: bár valamelyest csökkentik az oltóanyagok hatásosságát, ez nem jelenti azt, hogy esetükben egyáltalán nem hatásosak a vakcinák.   

Az in vitro vizsgálatok a szervezet egyetlen típusú válaszára, az antitest-termelődésére összpontosítanak, az immunválasz másik fontos összetevőjére, a T- és B-limfociták által indukált úgynevezett "sejtimmunitásra" nem térnek ki.           

Márpedig egy április 30-án közzétett amerikai tanulmány megnyugtató válaszokkal szolgált erre vonatkozóan.

"Bár további vizsgálatokra van szükség, az eredmények arra utalnak, hogy a T-limfociták működését (...) kevésbé befolyásolják a három változatban (brit, dél-afrikai és brazil - szerk. megj.) jelen lévő mutációk, ennélfogva védelmet kellene nyújtaniuk a kialakulóban lévő változatokkal szemben" - magyarázták az intézmény honlapján közzétett cikkben az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) munkatársai.

A vakcinagyártók mindenesetre már dolgoznak szérumaik új verzióin, amelyeket az új vírusváltozatokhoz alkalmaznak majd.

Ez elengedhetetlen, mert "minden bizonnyal jelennek még meg olyan változatok, amelyekkel szemben a jelenlegi vakcinák kevésbé hatékonyak" - figyelmeztetett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC).