A tartalom szabadon felhasználható, de a felhasználásra korlátozások vonatkoznak. A felhasználási feltételek megtalálhatók a FAQ szekcióban.
A letöltés/beágyazás gombra kattintva megerősíti, hogy elolvasta és tiszteletben tartja a felhasználási feltételeket.
Download

AFP-elemzés: Mennyi időbe telik, amíg túljutunk az inflációs púpon?

A fejlett országokban az 1970-es, 1980-as évek óta nem látott szintre emelkedett az infláció. Az Európai Központi Bank (EKB) portugáliai konferenciáján részt vevő közgazdászok és jegybankelnökök arra figyelmeztettek, hogy időbe telik, amíg az áremelkedés mérséklődni fog - írja elemzésében az AFP.

         * Hogyan jutottunk ide?

Az 1998-ban a közös európai valuta kezelésére létrehozott Európai Központi Bank (EKB) számára példátlan az infláció robbanásszerű növekedése.

"Az élelmiszerek és az ipari termékek jelenlegi árszintjére a nyolcvanas évek közepe óta nem volt példa" - nyilatkozta Christine Lagarde EKB-elnök egy június 29-i sajtótájékoztatón.

Ugyanakkor az energia relatív árának elmúlt hónapokbeli emelkedése sokkal nagyobb, mint az 1970-es években az olajsokk miatt bekövetkezett egyedi kiugrások - tette hozzá Lagarde.

Az emelkedő infláció - amely májusban nyolc százalék fölé nőtt az euróövezetben - egy "kaotikus világban bekövetkező folyamat végét jelenti" - mondta az AFP-nek a genfi Graduate Institute közgazdász professzora, Richard Baldwin.

A tartalom szabadon felhasználható, de a felhasználásra korlátozások vonatkoznak. A felhasználási feltételek megtalálhatók a <a href="https://ednh.news/hu/faq" target="_blank">FAQ</a> szekcióban.<br/>A letöltés/beágyazás gombra kattintva megerősíti, hogy elolvasta és tiszteletben tartja a felhasználási feltételeket.

A 2020-ban kitört koronavírus-járvány okozta kínálati sokkot egy "eltorzult kereslet" követte, amikor az emberek többnyire áruk vásárlására költötték a pénzüket - magyarázta Baldwin. Aztán ahelyett, hogy enyhült volna a helyzet, az Ukrajna ellen indított orosz invázió hatására jelentősen megnőtt az élelmiszerek és az energia ára, tovább fokozva az inflációs nyomást - tette hozzá.

De itt nem csak az energiáról van szó. A korlátozások feloldása után jelentősen megnőtt a szolgáltatások iránti kereslet, és a turizmus is élénkülni kezdett - jegyezte meg Lagarde.

"Erre az inflációra nincs forgatókönyv" - véli Baldwin.

         * Meddig lesz ez így?

Mivel még nem látszik az ukrajnai háború vége, az energiaellátási zavarok még jó ideig magasan tarthatják az árakat. Belföldi tényezők is növelhetik az inflációs rátát, mivel a munkavállalók támogatásokat és magasabb béreket követelnek, hogy tudjanak megbirkózni a megélhetési költségek emelkedésével. Fokozza a nyomást az alacsony munkanélküliségi ráta is, ez nagyobb mozgásteret biztosít a magasabb béreket követelő munkavállalóknak.

         * Mit tehetnek a központi bankok?

A központi bankok által közvetített üzenet az egyik legjobb eszköz a piacok megnyugtatására és az árak szabályozására.

Jelen helyzetben azonban nagymértékben megnehezítik a feladatukat a magas inflációs számok, illetve hogy "az emberek nap mint nap érzik a magas inflációt, amikor élelmiszert vásárolnak vagy elmennek tankolni" - mondta az AFP-nek az EKB igazgatótanácsának tagja, Isabel Schnabel.

"Az infláció jelenlegi szintje ellen keveset tehetünk, de határozott lépéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2 százalékos célhoz" - jelentette ki Schnabel.

         *Az infláció és a kamatlábak

"Tekintve, hogy az infláció elérte a jelenlegi szintet, és az elvárások, valamint a bérek emelkedni kezdenek, a monetáris politikának cselekednie kell" - mondta az AFP-nek a Marylandi Egyetem közgazdász professzora, Sebnem Kalemli-Ozcan.

Ezt tervezi tenni az EKB is, amely bejelentette, hogy júliusban - az elmúlt 11 évben először - emelni készül az irányadó kamatlábakat. A frankfurti székhelyű intézménynek azonban óvatosnak kell lennie, hogy ne fojtsa meg teljesen a gazdasági növekedést.

"Nem az a kérdés, hogy csökkennek-e az árak egy bizonyos idő után, hanem az, hogy mi lesz a növekedéssel" - hangsúlyozta Kalemli-Ozcan. Ezért hasonlítják össze a jelenlegi helyzetet az 1970-es évek úgynevezett stagflációjával, amelynek a fő jellemzője, hogy a magas infláció lassú gazdasági növekedéssel párosul. "Európában fennáll a stagfláció veszélye" - figyelmeztetett Kalemli-Ozcan.