A választási rendszerek külföldi befolyásolása komoly fenyegetést jelent az európai demokratikus társadalmakra, és a jobboldali szélsőséges, populista hangokat erősíti, vélik a képviselők.

Októberben az európai parlamenti képviselők 47 tartózkodás mellett 469 támogató és 143 ellenszavazattal elfogadtak egy határozatot, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy az EU döntéshozatali folyamatainak befolyásolására irányuló kísérletek veszélyeztetik az európai demokratikus társadalmakat.

A Parlament rámutat: az összes fontosabb nemzeti vagy európai választás előtti időszakban rendszerszerű külföldi beavatkozás figyelhető meg, legyen szó a közösségi médiában futó félretájékoztató kampányokról, a választási infrastruktúrát célzó informatikai támadásról, vagy politikai pártoknak nyújtott támogatásról. A beavatkozás a legtöbb esetben EU-ellenes, szélsőséges és populista jelölteknek kedvez.

Ugyan a tagállamokban a politikai pártoknak vagy jelölteknek teljes egészében vagy részben tilos külföldi pénzügyi támogatást elfogadniuk, a külföldi szereplők megtalálják a kiskapukat, fogalmaz a Parlament. A képviselők a francia Nemzeti Frontot, az osztrák Szabadságpártot, az olasz Ligát, és a Leave.eu pártot emelik ki.

A képviselőket mélyen aggasztja az Európában terjedő félretájékoztatás fő forrását jelentő „orosz propaganda veszélyessége”. 2019 januárja óta kétszer annyi (998) esetet tártak fel, mint 2018-ban (434 eset).

A képviselők határozottan elítélik egyes Európán kívüli országok „egyre agresszívabb fellépését”, amelyek az Unióhoz csatlakozni kívánó nyugat-balkáni és a keleti partnerségbe tartozó országok függetlenségét kívánják aláásni.

A képviselők az Unió keleti stratégiai kommunikációs munkacsoportjának állandósítását, és a munkacsoport költségvetésének jelentős megemelését kérik. Felszólítják az internetes és közösségimédia-cégeket, hogy a szólásszabadság aláásása nélkül működjenek együtt a dezinformáció elleni fellépésben. Az Uniónak pedig ki kell alakítania a hibrid fenyegetések elleni fellépés jogi kereteit.

Az Európai Unió 2015 óta foglalkozik aktívan a dezinformáció elleni fellépéssel, ekkor hozták létre az Európai Külügyi Szolgálaton belül a keleti stratégiai kommunikációs munkacsoportot annak érdekében, hogy az hatékonyan eljuttassa az uniós álláspontot az Unió keleti szomszédaihoz. Az európai választások előtt, 2018 októberében a Facebook, a Google, a Twitter és a Mozilla, 2019-ben pedig a Microsoft aláírta a félretájékoztatásról szóló gyakorlati kódexet, amelyben a dezinformáció elleni fellépés érdekében önkéntes alapon vállalták bizonyos szabályok betartását. Az Európai Bizottság 2018 decemberében dezinformáció elleni akciótervvel állt elő.

2020 vége előtt több mint ötven elnöki, országos, helyi vagy regionális választásra kerül sor a tagállamokban.

 {
 "excerpt": "A választási rendszerek külföldi befolyásolása komoly fenyegetést jelent az európai demokratikus társadalmakra, és a jobboldali szélsőséges, populista hangokat erősíti, vélik a képviselők.",
 "creationDate": "2019-11-01",
 "permalink": "https://ednh.news/hu/az-eu-nak-fel-kell-lepnie-a-valasztasi-rendszerbe-torteno-kulfoldi-beavatkozas-es-az-alhirek-ellen/",
 "language": "hu",
 "categories": "News|Választások",
 "media": "Photo",
 "imageFeatured": "https://ednh.news/wp-content/uploads/2019/05/agerpres_11645627.jpeg",
 "status": "publish",
 "authorId": "23",
 "author": "agerpres"
}