Brüsszel - Fordulóponthoz érkezett a kiadók által régóta várt, a nagy internetes vállalatok által azonban élesen bírált szerzői jogi reform: február 13-án ideiglenes megállapodás született az Európai Unión (EU) belül az irányelv kapcsán. Az ednh (European Data News Hub) összefoglalta az alábbiakban a direktívával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat.

Eljárás

Az irányelvnek a február 13-i ideiglenes megállapodás eredményeként született szövegét még el kell fogadnia a 28 tagállamot tömörítő Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (EP) is.

A szerzői jogi irányelvekért felelős jelentéstevő, Axel Voss német kereszténydemokrata EP-képviselő szerint az EP-ben március végén vagy április elején kerülhet sor a szavazásra. Ez idáig nem fordult még elő, hogy az EU három intézménye által előzetesen elfogadott szöveget leszavazzon a plénum, ám az igen kényes témának számító szerzői jogi reform már számos elutasításba ütközött. "Optimista vagyok (...), de a politikában sosem lehet tudni..." - fogalmazott Axel Voss.

Amennyiben véglegesen elfogadják az irányelvet, az EU Hivatalos Lapjában való megjelenésétől számítva két év áll majd a tagállamok rendelkezésére, hogy átültessék azt jogrendjükbe, és 2021-től lépne hatályba.

Kiegészítő szerzői jog

Az irányelv 11-es cikkelye rendelkezik a kiegészítő szerzői jogról, amellyel az a cél, hogy az olyan nagy platformok, mint például a Google News vagy a Facebook, a jelenleginél többet fizessenek a médiának (újságok, folyóiratok, hírügynökségek) a felhasznált cikkekért.

A sajtótermék-kiadók megtárgyalhatják a hírmegosztó platformokkal, hogy azok milyen feltételek mellett és milyen összeg fejében használhatják fel cikkeiket, amelyek két évig védelmet élveznek. A kiadók le is mondhatnak eme jogukról.

Az új jog hatálya nem terjed ki sem a hiperhivatkozások alkalmazására (más oldallal való kapcsolat létrehozása a cikk egyik szavára történő kattintással), sem az egyszavas vagy nagyon rövid részletekre, amelyek a keresőmotorokon, online platformokon vagy szociális hálókon bukkannak fel.

Tartalomszűrők

Az irányelv másik igen vitatott, 13. cikke olyan technológiák alkalmazását írja elő a tartalommegosztó oldalak (közösségi oldalak, online videómegosztó oldalak) számára, amelyek automatikusan szűrik a szerzői jog által védett tartalmakat.

E kötelezettség alól kivételt képeznek azok a kisvállalkozások és start-upok, amelyek eleget tesznek a következő feltételeknek: kevesebb mint három éve létesültek, 10 millió eurónál kisebb a forgalmuk, ötmilliónál kevesebb egyedi látogatójuk van havonta.

Minden más vállalkozásnak meg kell akadályoznia a jogvédett tartalom megjelenését, és meg kell szűrnie az online közzétett tartalmat a jogtulajdonosok által rendelkezésére bocsátott listák alapján.

Az előzetes megállapodás az "idézés, kritika, véleménykifejtés, karikatúra, paródia, pastiche" céljából való tartalomletöltést és -megosztást védő rendelkezéseket is tartalmaz, így a mémek (divatszerűen terjedő vicces kép, fogalom, jelenség) és a GIF-ek (animált képek) továbbra is elérhetők lesznek az interneten.

Az irányelv a felhasználókat nem érinti, de például egy olyan videó, amelyen egy kislány valamilyen zenedarabra balettozik, csak abban az esetben lesz engedélyezett, ha az illető platformnak van licence a szóban forgó háttérzenére, a megállapodás ugyanis a felhasználók által generált tartalomra is vonatkozik.

Az internetezők panaszt tehetnek, ha úgy vélik, hogy egy online közzétett tartalmat jogtalanul távolítottak el.

Az érintett platformok reakciója

Az olyan platformok, mint például a Google, ez idáig nem hozták nyilvánosságra az új irányelvvel kapcsolatos álláspontjukat.

A Mountain View értésre adta, hogy "nem fog ajándékokat osztogatni", megjegyezve, hogy felmérései szerint az új direktíva elfogadása nyomán 45 százalékkal csökken majd a hírportálok látogatottsága.

A Google is tesztelte nemrég a szerzői jogi reform esetleges hatását, bizonyos esetekben "csonkított" találati listát adva, azaz a médiaanyagok címe és az azokhoz társuló fotók nem jelentek meg a keresés nyomán, mintha az érintett oldalakat nem lehetett volna teljesen betölteni.

A Google egyébként intenzív kampányt folytatott a télen a szerzői jogi irányelv 13-as cikkelye ellen, mozgósítva a youtubereket saját tartalommegosztó oldalán, a YouTube-on és videók millióinak blokkolásával fenyegetőzve.

Spanyolország és Németország már próbálkozott a kiegészítő szerzői jog bevezetésével, egyelőre azonban sikertelenül. Előbbi országban a Google News egyszerűen visszavonult és leállította a hírek szolgáltatását, utóbbiban pedig felfüggesztették a vonatkozó törvény alkalmazását, amíg a bíróság ítéletet hoz egy eljárási hibára vonatkozó vád ügyében.