Párizs – Európában a bevándorlási válság előtti szintre csökkent a menedékkérelmek száma, csaknem 635 ezer esettel kevesebbet jegyeztek, és a menedékjog megszerzési esélye 34%-ra esett vissza, derül ki az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) jelentéséből.

A tavalyi év során összesen 634.700 személy kért menedékjogot az európai orzságokban (EU, Svájc vagy Norvégia), ami 10%-os csökkenést jelent 2017-hez képest. Ez "a harmadik év, amikor folyamatosan csökken a menedékkérelmek száma a 2015-ös, precedens nélküli bevándorlási hullám tetőzése által előidézett válság óta”, áll a héten kiadott jelentésben.

Szinte a válság előtti szinten vagyunk, Európában ugyanis 2014-ben 641 ezer menedékkérelmet regisztráltak.

A menedékjogot kérők többsége szír állampolgár (74.800 kérelem), majd az Afganisztánból érkezők következnek (45.300) és az irakiak (42.100). Tavaly ez a három nemzetiség tette ki a menedékjogot kérők mintegy negyedét.

A menedékkérelmek számát tekintve az első tíz nemzetiség között ott vannak a venezuelaiak is (a 8. helyen), az általuk benyújtott kérések megduplázódtak, elérve a 22.200-at, országuk ugyanis súlyos politikai válsággal küzd.

Az Iránból érkezők (5. hely) 25.400 kérést nyújtottak be. Az igénylések száma a második félévben hirtelen megugrott, az EASO szerint azért, mert 2017 szeptembere és 2018 októbere között Szerbia - az EU kapuja - felfüggesztette a vízumkötelezettséget.

A grúzok (10. hely) 20 ezer kérést nyújtottak be a tavaly, vagyis többet, mint azelőtt, annak ellenére, hogy a menedékjog megszerzésének esélye nagyon alacsony volt (3 százalék). Ezeknek az állampolgároknak nincs szükségük vízumra, hogy a schengeni övezetbe lépjenek. A jelentés szerint a 2018-ban menedékjogot kérők 20%-át teszik ki azok, akik ilyen helyzetben vannak.

Az európai országok összesen a kérelmezők 34%-ának adták meg a menedékjogot (menekült vagy az alacsonyabb védelmet nyújtó oltalmazotti státuszt), ami 6 pontos csökkenést jelent 2017-hez viszonyítva. A legnagyobb arányban, 87%, a Szíriából és Jemenből érkezettek kaptak menedékjogot, majd az Eritreából érkezők (82%). Ezzel szemben a Gambiából érkezőknek csak 4%-a kapta meg a jogot, a Szenegálból érkezőknek pedig 5%-a.

A menedékjog megszerzésének esélyei attól függően is nagy mértékben változnak, hogy az illető személy melyik országban nyújtja be a dossziét: egy afgán személy esetében 6%-tól 98%-ig, egy iraki esetében 8-tól 98%-ig, egy szíriai állampolgár esetében 27-től 100%-ig, egy Albániából érkezett személy esetében azonban 1-től 10%-ig.

A jelentés végén az EASO kiemeli, hogy tavaly 40%-kal csökkent az elbírált dossziék száma (összesen 593.500 volt).