Európai Parlament: a szavazások alkalmával kiütközik a Kelet és a Nyugat közötti szakadás

Az elmúlt években három európai parlamenti (EP) szavazás alkalmával is egyértelmûvé vált, hogy szakadás van az Európai Unió gazdagabb nyugati és a volt kommunista, keleti tagállamai között.

– Menekültkvóta –

A második világháborút követõ idõszak legnagyobb migrációs válsága közepette, 2015. szeptember 17-én az EP hozzájárulását adta, hogy 120 ezer menedékkérõt kvóták szerint osszanak szét az uniós tagállamok között, csökkentendõ a frontállamokra, Görögországra, Olaszországra és Magyarországra nehezedõ nyomást.

Az EP plénuma széles többséggel fogadta el az Európai Bizottság által kidolgozott tervezetet, amely 371 támogató szavazatot kapott, 124 képviselõ ellene voksolt, 55-en tartózkodtak.

A szocialista pártcsalád, a liberálisok, valamint a jobbközép frakció jórészt támogatta a menekültkvótákat, de hetven képviselõjük a tervezet ellen szavazott vagy tartózkodott. Közülük 61-en a volt kelet-európai kommunista blokk országait, Csehországot, Lettországot, Lengyelországot, Romániát, Szlovákiát és Magyarországot képviselik az EP-ben.

A vallási és etnikai szempontból homogén, hagyományosan keresztény kelet-európai országokban mély nyomot hagyott az egykori szovjet szatellitállam státusuk, hiszen abban az idõszakban gyakorlatilag el voltak szigetelve a világtól. Ezek az államok most attól tartanak, hogy a muszlim menekültek beáramlása “terrorfenyegetettséget” von maga után – mutatott rá az EP-szavazást követõ napokban a Lengyel Külügyi Intézet (PISM).

– Magyarország cenzúrázása –

2018. szeptember 2-án az Európai Parlament megszavazta egy ritkán alkalmazott eljárás elindítását Magyarországgal szemben, amely komoly szankciókkal járhat az Orbán Viktor vezette magyar kormány számára “az európai uniós alapértékek rendszerszintû megsértése” miatt.

Ez volt az elsõ alkalom, amikor az EP aktiválta az EU szerzõdésének 7-es cikkelye szerinti mechanizmust, amelyet “nukleáris opcióként” is emlegetnek.

A javaslatot több mint kétharmados többséggel – 449 igen szavazat, 197 nem szavazat, 47 tartózkodás mellett – fogadták el.

A kelet-európai országokat, azaz Bulgáriát, Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Magyarországot képviselõ EP-tagok többsége azonban ezúttal is az eljárás megindítása ellen szavazott vagy tartózkodott.

A szavazásra a magyarországi helyzettel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a kisebbségek és a menekültek jogaival, a vallás- és sajtószabadsággal kapcsolatos aggályokat tartalmazó jelentés ismertetése után került sor.

Az eljárás elindult, de csekély a valószínûsége annak, hogy szankciókat vezessenek be Magyarországgal szemben, a szintén volt kommunista állam Lengyelország – amelyet szintén a 7-es cikkely szerinti eljárás veszélye fenyeget – ugyanis már jelezte, hogy ennek megakadályozása érdekében élni fog vétójogával.

– Rövidtávú kiküldetések –

Két éven át tartó tárgyalások után, 2018. május 29-én az Európai Parlament elfogadta a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós szabályozás módosítását. A reform célja annak az elõírásnak a kiiktatása volt, amely lehetõvé tette a vállalatok számára, hogy az alacsony bérszínvonalú országokban dolgozó alkalmazottaik más, gazdagabb országokban vállaljanak munkát kiküldetésben. Ez úgynevezett szociális dömpinghez vezetett, a cégeket ugyanis nem kötelezték arra, hogy kiküldetésben levõ alkalmazottaik után a befogadó országban fizessék a társadalombiztosítási járulékot, ugyanakkor a kiküldött alkalmazottak sok esetben alacsonyabb bért kaptak külföldön, mint a kibocsátó államban.

Ebben az esetben is a módosítások ellen szavaztak a kelet-európai – csehországi, lengyelországi, szlovákiai és magyarországi – EP-képviselõk, vélhetõen azért, mert ezekbõl az államokból többen dolgoznak más országokban kiküldetésben, mint ahány külföldi munkavállalót fogadnak. A nyugati országok, például Franciaország vagy Németország, üdvözölték az új szabályozást.