A tagállamok jelenlegi katonai képességei és az e téren való együttműködésük nem emelkednek az Európai Unió (EU) védelmi politikája által előírt ambiciózus törekvések szintjére - mutat rá az Európai Számvevőszék szeptember 12-én közzétett elemzése.

Az Európai Unióban a közelmúltig korlátozottak voltak a védelem területét érintő kezdeményezések, az új, bonyolult globális helyzetre reagálva azonban az EU új védelmi intézkedéseket indítványozott a tagállamok közötti együttműködés megerősítése érdekében. Ebben az összefüggésben az Európai Bizottság javasolta az EU védelmi és külbiztonsági költségvetésének jelentős növelését, így ez a 2021–2027 közötti időszakra 22,5 milliárd eurót tenne ki, szemben a 2014–2020-as periódusra megszabott 2,8 milliárd euróval.

Mindezek okán elkerülhetetlen módon az Európai Számvevőszék célkeresztjébe került a védelem területe, mivel az EU új törekvéseihez és kezdeményezéseihez kapcsolódó finanszírozás gyors és jelentős mértékű növelése a teljesítménnyel kapcsolatos kockázatokat hordoz magában.

A számvevőszék szerint fennáll annak a kockázata, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő ellenőrzési mechanizmusok, amelyek képesek lennének átfogni az EU-kiadások ilyen mértékű növekedését. Ugyanakkor elismeri, hogy a védelem olyan terület, amely a nemzeti szuverenitás középpontjában áll. Az elemzés rámutat arra is, hogy egyértelmű stratégiai különbségek vannak az EU tagállamai között a biztonsági fenyegetésekkel és az EU-nak a védelem terén betöltött szerepével kapcsolatos álláspont tekintetében. A katonai erő alkalmazásának vonatkozásában szintén vélemények széles skálájával találkozhatunk az EU-n belül. Ilyen körülmények között egyes fogalmak, mint például a „stratégiai autonómia” vagy az „európai hadsereg”, túlságosan általánosak és homályosak maradnak - jegyzi meg a számvevőszék.

Az intézmény szerint alapvető fontosságú az uniós kezdeményezések koherenciája, valamint más védelmi és biztonsági szervezetekkel, például a NATO-val való együttműködés biztosítása, mert a huszonkét tagállam számára továbbra is ez a szervezet képezi a fő keretet a kollektív védelem terén. Vitatott kérdés ugyanakkor, hogy az EU milyen mértékben képes kiegészíteni a NATO-t, elkerülve ezáltal a funkciók átfedését.

"A védelem valós katonai képességek létrehozását jelenti, amelyek egyértelműen esélyt biztosítanak a lehetséges fenyegetések elrettentésére" - mondta Juhan Parts, az Európai Számvevőszék tagja. "Kritikus sikertényezők hiányában, illetve ha nem fogalmaznak meg egyértelmű célokat, fennáll annak a veszélye, hogy az  EU jelenlegi védelmi kezdeményezéseiről szóló dokumentumok tartalom nélküli szövegekké váljanak, amelyek semmilyen eredményt nem hoznak" – idézi a tisztségviselőt egy, a számvevőszék honlapján közzétett sajtóközlemény.

A védelmi képességek tekintetében egyértelmű különbség van a között, amit elvárnak a tagállamoktól és a között, amit az államok képesek nyújtani és elfogadni. Az Európai Unióban az elmúlt években az elégtelen beruházások és az országok védelmi költségvetésének csökkentése hátrányosan befolyásolta a katonai képességeket, amelyek sokszor átfedik egymást és szétforgácsolódnak – teszi hozzá a számvevőszék.

Ezt a helyzetet súlyosbítja a közös műszaki szabványok hiánya, ami hátrányosan érinti a különféle európai haderők közötti átjárhatóságot.

Összességében a tagállamok jelenlegi katonai képességei nem emelkednek az EU katonai ambícióinak szintjére, és több száz milliárd eurót igényelne leküzdeni ezt a hiányt olyan helyzetben, amikor Európának külső segítség nélkül kellene megvédenie magát.

Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból tovább súlyosbítaná ezt a helyzetet, tekintettel arra, hogy a tagállamok közül az Egyesült Királyság költ a legtöbbet védelemre, költségvetése az összes védelmi kiadás körülbelül egynegyedét teszi ki.

Az elmúlt években a védelemmel kapcsolatos számos kezdeményezést és mechanizmust indítottak útjára, ideértve az állandó strukturált együttműködést (PESCO), a koordinált éves védelmi szemlét (CARD) és az Európai Védelmi Alapot. Ezek a kezdeményezések, valamint az EU és az országok védelmi költségvetésének javasolt növelése "jelentős változásoknak" tekinthetők, sikerességük azonban nagymértékben függ számos alapvető feltételtől, amelyek – a számvevőszék szerint – egyelőre nem teljesülnek. Ezek elsősorban az uniós szintű hatékony tervezési folyamatot, a tagállamok részvételét, a tényleges igényekre gyakorolt hatást, az irányítási és elszámoltathatósági keretet érintik.

A dokumentumot néhány nappal azután hozták nyilvánosságra, hogy az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette egy, a védelmi iparral foglalkozó igazgatóság létrehozását.