Emmanuel Macron francia elnök korántsem lehet biztos abban, hogy megtarthatja abszolút többségét a nemzetgyűlésben, noha a parlamenti választások első fordulója után – amely az egyesült baloldal és a szélsőjobboldal erőteljes előretörését hozta – feltételezhető, hogy Macron szövetsége továbbra is a fő erő marad Franciaországban – írja az AFP.

Azt, hogy az április 24-én újabb ötéves mandátumra megválasztott Macron meg tudja-e őrizni abszolút többségét (amely szabad utat nyitna reformpolitikájának megvalósítása előtt), vasárnap, a törvényhozási választások második fordulója után fogjuk megtudni.

Az elnök Ensemble! (Együtt!) elnevezésű szövetsége a szavazatok 25,75 százalékát szerezte meg az első fordulóban, 21.442 vokssal többet, mint a Jean-Luc Melenchon mögé felsorakozott baloldali összefogás (NUPES), amelynek az urnákhoz járuló 23,3 millió választópolgár 25,66 százaléka szavazott bizalmat.

g-1-hu.png

Macron számára figyelmeztető jel lehet az egyesült baloldal látványos felfelé ívelése, de Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjának erőteljes előretörése és a hagyományos jobboldal összeomlása is, valamint az urnáktól való rekord mértékű távolmaradás.

Az Ensemble! koalíció az elnök Republique En Marche! (Köztársaság Lendületben) pártja körül alakult ki, amely később a Renaissance (Újjászületés) nevet kapta. A koalícióhoz tartozik a Francois Bayrou vezette Mouvement Democrate (Demokratikus Mozgalom) és a volt kormányfő, Edouard Philippe által irányított Horizons (Horizontok).

Jean-Luc Melenchon, a francia politika veteránja a többségi elnöki koalíció legfőbb kihívójává lépett elő. Előzmény nélküli politikai szövetséget hozott létre Nouvelle Union populaire écologique et sociale (Új Ökológiai és Szociális Népszövetség, NUPES) néven, amely saját pártját, a La France insoumise-t (Engedetlen Franciaország), a Parti Communiste-t (Francia Kommunista Párt, PCF), az Europe Ecologie Les Verts-t (Európa Ökológia – A Zöldek, EELV) és a Parti Socialiste-t (Szocialista Párt, PS) foglalja magában.

A mandátumbecslések alapján a Macron-tábor 255 és 295 közötti mandátumra számíthat az 577 fős nemzetgyűlésben, míg a NUPES 150 és 210 közötti helyre. Az abszolút többséghez 289 hely megszerzése szükséges.

A francia választópolgárok több mint fele azonban nem ment el szavazni vasárnap, így az urnáktól távolmaradók aránya ismét rekordot döntött, a 2017-es 51,3 százalék után ezúttal 52,49 százalékot téve ki.

g-2hu.png

"Az az igazság, hogy az elnöki párt vereséget szenvedett" - nyilatkozta vasárnap este Jean-Luc Melenchon, és arra buzdította a választóit, hogy "rohamozzák meg" az urnákat a választások második fordulójában.

Az áprilisi elnökválasztáson a második fordulóba jutott Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National - RN) ezúttal a harmadik helyen végzett a szavazatok mintegy 19 százalékának megszerzésével, jócskán megelőzve a hagyományos jobboldalt, amely vélhetően el fogja veszíteni a legfőbb ellenzéki párt pozíciót.

A szélsőjobboldali párt, amelynek sosem kedvezett az abszolút többségi választási rendszer, több mint 15 képviselői helyre tehet szert, és így 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat - írja az AFP.

Marine Le Pen maga is indult jelöltként észak-franciaországi választókerületében, és bár megszerezte a szavazatok 55 százalékát, az alacsony részvétel miatt itt is második fordulót rendeznek. A politikus arra biztatta vasárnap szavazóit, minél nagyobb számban járuljanak az urnákhoz, hogy "hazafiak népes csoportját küldhessék az új nemzetgyűlésbe".

Ezek a választások is megerősítették tehát a francia politikai paletta átrendeződését, mely folyamat Macron 2017-es megválasztásával kezdődött el.

Egy esetleges relatív többség igencsak megnehezítené Macron számára az elképzelt reformok véghezvitelét, különösképpen a nyugdíjrendszert illetően.

g-3-hu.png

"Ez egy komoly figyelmeztetés Emmanuel Macron számára" - nyilatkozta Brice Teinturier elemző, hangsúlyozva, hogy 7 százalékponttal gyengébb a jelenlegi eredmény a 2017-es nemzetgyűlési választáson elértnél.

A parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter, Olivier Veran vasárnapi nyilatkozatában arról biztosított mindenkit, hogy az elnöki többségnek intézett figyelmeztetést "meghallották".

A választási kampány hajrájában Macron azt kérte választóitól, hogy "erős és egyértelmű többséget" biztosítsanak számára. A "szélsőségekkel" szembeni védőbástyaként pozicionálta magát, azt mondta Melenchon radikális baloldali és Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjáról, hogy azok a "rendetlenséget" jelentenék Franciaország számára.

A nemzetgyűlési választásokra az emelkedő élelmiszer- és energiaárak miatti aggodalom közepette kerül sor.

A vasárnapi első forduló egyik nagy vesztese a jobboldali Eric Zemmour volt elnökjelölt, aki Dél-Franciaországban indult jelöltként, de nem jutott be a második fordulóba.

A választások eredménye ugyanakkor kihathat a nemrég kinevezett új kormány összetételére is, ugyanis a kabinet több tagja is indult képviselőjelöltként, beleértve Elisabeth Borne miniszterelnököt is.

 {
 "excerpt": "Emmanuel Macron francia elnök korántsem lehet biztos abban, hogy megtarthatja abszolút többségét a nemzetgyűlésben, noha a parlamenti választások első fordulója után – amely az egyesült baloldal és a szélsőjobboldal erőteljes előretörését hozta – feltételezhető, hogy Macron szövetsége továbbra is a fő erő marad Franciaországban – írja az AFP.",
 "creationDate": "2022-06-15",
 "permalink": "https://ednh.news/hu/franciaorszagi-valasztasok-veszelyben-macron-abszolut-tobbsege/",
 "language": "hu",
 "categories": "Választások",
 "media": "Infographic|Photo",
 "imageFeatured": "https://ednh.news/wp-content/uploads/2022/06/32CC4LW.jpg",
 "status": "publish",
 "authorId": "6",
 "author": "afp"
}