A fenntartható, úgynevezett zöld gazdaságra való áttérés nagy költségekkel jár majd - erre utal az is, hogy az Európai Bizottság (EB) ezermilliárd euró értékű beruházáscsomaggal próbálja meg elérni, hogy 2050-re karbonsemleges gazdasággá alakítsa Európát.

A tíz évre szóló, köz- és magánalapokból finanszírozandó beruházások az úgynevezett európai zöld megállapodás (Green Deal) részét képezik. Ez a gazdasági, a közlekedési és az energiaszektor ambiciózus újragondolását célozza annak érdekében, hogy Európa iránymutató szerepet töltsön be a globális felmelegedés elleni küzdelemben.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen - aki múlt hónapban elkezdett mandátumának központi elemeként kezeli ezt a projektet - január 14-én mutatta be beruházási tervét Strasbourgban, az Európai Parlamentben.

A tervezett intézkedések számos fejlődési lehetőséget rejtenek magukban - hangsúlyozta, hozzátéve, óriási árat fizetnénk az esetleges mulasztásokért ezen a téren, "így nincs más választásunk, most kell befektetni ebbe".

Ezt az üzenetet támasztják alá a legfrissebb tudományos munkák is, amelyekben a szakemberek felhívják a figyelmet, hogy a megnövekedett légköri szén-dioxid-koncentráció gyorsabb ütemben melegíti fel a Földet, mint ahogy azt a 2015-ben aláírt párizsi megállapodásban előre vetítették.

Az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az EU nagymértékben szénfüggő régióit - például Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot és Németország bizonyos részeit - is sikerüljön a megújuló energiák útjára állítani, ezért a Bizottság kidolgozta a méltányos átállási mechanizmust, amelynek révén anyagi támogatást nyújtanak a mélyreható változtatások elvégzéséhez.

"Nehéz" út

A méltányos átállási mechanizmus keretében évi 100 milliárd eurót tesznek elérhetővé "azok számára, akiknek a legnagyobb kihívásokkal kell szembenézniük ezen az úton; így mutatja ki az EU szolidaritását és méltányosságát" - hangoztatta az európai parlamenti képviselők előtt mondott beszédében az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans.

A mechanizmus központi eleme a méltányos átállást támogató alap, amely 7,5 milliárd eurós összeget jelent a következő hosszú távú európai költségvetés időszakára, azaz a 2021-től 2027-ig tartó periódusra, és amely a regionális fejlesztést célzó kohéziós költségek részét képezi majd.

Az alap elvileg minden tagállam számára nyitott, alapvetően azonban azokat az országokat célozza, amelyeknek le kell mondaniuk a fosszilis energiahordozókról.

"Üzenetet küldünk ezáltal az asztúriai (Spanyolország), a nyugat-makedóniai (Görögország) és a sziléziai (közép-európai történelmi régió, lengyelországi, csehországi és németországi részekkel) bányászoknak, valamint az írországi tőzegkitermelőknek is" - mondta Timmermans.

"Tudjuk, hogy nektek nehezebb utat kell bejárnotok a klímasemlegesség felé, olyan utat, amely jelen pillanatban elbátortalaníthat. A méltányos átállási mechanizmus garancia arra, hogy az Európai Unió mellettetek áll ezen az úton" - tette hozzá.

Az EB azt szeretné elérni, hogy az alap további, hasonló értékű állami beruházásokra sarkallja a tagországokat, és ösztönözze a magánszférát is a környezetvédelemmel, az épületeke energiahatékonyságának növelésével és a megújuló energiák használatának fokozásával kapcsolatos tevékenységekben. Az Európai Beruházási Bank egyfajta klíma-bankként fog működni, és hiteleket nyújt majd a közös európai célkitűzés elérése érdekében.

Az Európai Bizottság szerint évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség az átállás megvalósításához, amely azonban később társadalmi szinten is meghozza a várt hatást, amint az emberek alkalmazkodnak az új közlekedési, energia- és mezőgazdasági politikákhoz.

Az előző Bizottság egyik javaslata értelmében a hosszú távú európai költségvetés egynegyedét az átállási mechanizmus és az előirányzott költségek közötti különbözet fedezésére fordítanák.

Lengyelország egyelőre hajthatatlan

A követendő irányt megszabó végső megállapodás az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok közötti tárgyalások eredményeképpen jön létre.

Lengyelország ez idáig elutasította a tervezet aláírását, arra hivatkozva, hogy az átállás túl nagy ráfordításokat feltételez, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt.

Emellett vita tárgyát képezi még a nukleáris energia is, e tekintetben is dűlőre kell jutni.

Franciaország például támogatja a gazdasága alapját képező atomenergia használatát, azt hangsúlyozva, hogy károsanyag-kibocsátás tekintetében ez megfelelő energiaforrás. A Cseh Köztársaság és Magyarország energiamixében szintén jelentős részt tesz ki az atomenergia, így ezek az országok is szorgalmazzák ennek használatát.

Ezzel szemben más tagállamok - például Luxemburg és Ausztria - ellenzik, hogy a nukleáris energiát a megújuló energiák közé sorolják.