Az Európai Unióban (EU) nehezen fejlõdik a környezetvédelmi adók intézményrendszere, az ökoadók gyakran ütköznek ellenállásba, tiltakozásba – derül ki az AFP által végzett elemzésbõl.

A múlt hónapban például a francia kormány bejelentette, hogy 1,50 és 18 euró közötti ökológiai adót vezet be a Franciaországból induló repülõjáratokra.

Az AFP történeti sorrendben ismerteti azokat a nehézségeket, amelyek az úgynevezett „ökoadók” útjába állnak, és a szegmens élenjáróit, illetve sereghajtóit is bemutatja.

2011-ben az Európai Bizottság azt vetítette elõre, hogy „a munkaerõ megadózásáról a környezetvédelmi adókra való áttérés 2020-ra azt fogja eredményezni, hogy jelentõsen megnövekedik a környezetvédelmi adók aránya az állami bevételekben.”

Mindmáig azonban ez nem történt meg. Sõt, azóta az EU-ban a környezetvédelmi adókból származó bevételek aránya (amely akkor 6,18% volt) csaknem minden évben csökkent.

Az ökoadók még így is 369 milliárd eurónyi bevételt hoztak az Európai Unióban 2017-ben.

Az Eurostat adatai szerint Lettország jár az élen az EU-ban a környezetvédelmi adók terén. 2017-ben Lettország adóbevételeinek mintegy 11,11%-a származott ökoadókból.

Az elsõk között van Szlovénia és Görögország is, ahol a bevételek 10,13%-át, illetve 9,5%-át teszik ki a környezetvédelmi adók, ami messze meghaladja a 6% alatti uniós átlagot.

A másik póluson Luxemburg helyezkedik el (4,3%), de Németországban, Belgiumban, Franciaországban és Svédországban is alacsonyabb ez az arány 5%-nál.

Németországban a zöld adózás az 1999-2000-ben elfogadott reformokon alapul. A németek 6,41 eurocent adót fizetnek kilowattóránként a villamos energiára, ebbõl történik a megújuló energia infrastruktúrájának közvetlen finanszírozása.

Idõközben Magyarországon a hozzáadottérték-adó révén környezetvédelmi adót vetnek ki olyan termékekre, amelyek hulladékot generálnak, mint például mûanyag zacskók, elemek, szórólapok és csomagolóanyagok. Bulgáriában ökoadót kell fizetni a jármûvek forgalomba íratásakor (az elektromos autók kivételével), ez az összeg az autó korától függõen 64 eurótól 158 euróig terjed.

A görögök január óta fizetnek a szupermarketekben forgalmazott mûanyag zacskókért. Az intézkedés kedvezõ fogadtatásra talált, és a szakértõk szerint "jelentõs hulladékcsökkentést eredményezett". Athén garantálta, hogy az összegyûjtött bevételeket az újrahasznosítás terén fogják felhasználni.

Lettországban keményen adóztatják az energiafogyasztást. Az üzemanyagot 509 euró terheli 1000 literenként, és a szén után akkora adót kell fizetni, hogy csaknem lehetetlen lenne szénüzemû erõmûvet létesíteni. A földgáz után azonban kevesebbet kell adózni.

Az ökoadókkal szembeni ellenséges reakciók között említi az AFP elemzése a franciaországi „sárgamellényesek” tüntetéseit. 2018 végén széles körû tüntetésekkel és útblokádokkal tiltakoztak az üzemanyag-adók növelése ellen, ami 2019-tõl lépett volna hatályba. Az intézkedésrõl végül három hétig tartó zavargások után letettek a francia hatóságok, de a tiltakozáshullám folytatódik, és szélesebb körû követelésekre terjedt ki.

Bulgáriában összességében pozitív fogadtatásra leltek a környezetvédelmi adók, de a közvélemény heves tiltakozását váltotta ki az a hatósági kezdeményezés, miszerint jelentõsen emelték volna a 10 évesnél régebbi jármûvekre kivetendõ ökoadót, így végül a kormány elállt eme szándékától. Végül a vártnál kisebb mértékben emelték meg a környezetvédelmi adót, és az új jármûvekre kivetett ökoadó csökkent.

Szlovéniában a széndioxid-kibocsátási adó emelése tiltakozást váltott ki 2014 végén. Végül a kormány beleegyezett az intézkedés módosításába, hogy az ne sújtsa a leginkább szennyezõ létesítményeket.

Észtországban az olajpala-feldolgozó iparnak sikerült néhány évig adókedvezményt kieszközölnie.

Svédországban a szén-dioxid-adózás szintén kampánytéma volt a 2018. évi parlamenti választásokon. Egy szélsõjobb párt a harmadik legjobb eredményt érte el annak köszönhetõen, hogy választási kampányának egy részét az adócsökkentésre építette, különösen az aszály által sújtott mezõgazdasági termelõk vonatkozásában.