Koronavírus: miért gondolják úgy egyes tudósok, hogy a brit változat több halálesetet okozhat?

Villámcsapásként hatott az a nemrég tett bejelentés, miszerint a COVID-19 betegséget okozó koronavírus új változata - amelynek terjedése miatt túlzsúfolódtak a nagy-britanniai kórházak - amellett, hogy fertőzőképesebb, előfordulhat, hogy több halálesetet okozhat - írta január 26-án az AFP.

A bejelentés aggodalmat keltett azokban az országokban, amelyekben már azonosították ezt a korábbiaknál 50-70 százalékkal fertőzőképesebb vírusváltozatot, szakértők azonban rögtön megjegyezték, korlátozott adathalmazra alapoz a feltételezés, miszerint az új variáns 30-40 százalékkal több haláleset okoz a réginél.

         Mi változott?

A London School of Hygiene&Tropical Medicine (LSHTM) és az Imperial College of London egymástól független tanulmányokat készített, amelyekben összevetette a kórházon kívüli igazolt megbetegedések számát a halálozási adatokkal. Bár eltérő módszertan szerint készültek, mindkét tanulmány 30 százalékkal nagyobbra becsülte az új vírusváltozat halálozási kockázatát.

Más tanulmányok - például az Exeteri Egyetem vagy az angliai népegészségügyi szolgálat, a Public Health England által készítettek - még magasabbra becsülik ezt a kockázatot.

A brit kormány légzőszervi vírusfertőzések kutatásával foglalkozó tanácsadó testülete, a NERVTAG ezen eredményekre alapozva jelentette ki, "valós a lehetősége" annak, hogy az új vírustörzs több halálesetet okoz.

A B.1.1.7 vagy VOC 202012/01 elnevezésű új vírusváltozat nagyobb fertőzőképessége világszerte aggodalmat keltett, hiszen mindenütt nagy a nyomás az egészségügyi rendszeren: minél nagyobb a megbetegedések száma, annál többen kerülnek súlyos állapotba, és így az elhalálozások száma is magasabb.

"Sajnos úgy tűnik, erre a vírusra mindkét dolog jellemző: fertőzőképesebb és több halálesetet okozhat" - jelentette ki egy múlt hétfői sajtótájékoztatón az LSHTM szakembere, John Edmunds. "Sajnos valóban súlyosbodik a helyzet" - tette hozzá.

         Mennyire megbízhatóak ezek az adatok?

A kutatók szerint vannak még bizonytalanságok ezen adatok körül, reményeik szerint azonban a következő hetekben tisztább képet kapunk a témáról.

Bár "statisztikailag jelentős" adathalmazról beszélhetünk, a tanulmányok csak a kórházon kívüli igazolt megbetegedésekre alapoznak. Holott az utólag elhunyt betegek többsége esetében csak kórházba érkezésükkor igazolják a fertőzést, és a kórházi adatok egyelőre nem elérhetőek - magyarázta John Edmunds.

A NERVTAG szerint ezzel magyarázható az, hogy a kórházba kerülési arány növekedésére nem mutatnak rá a tanulmányok, ami látszólag ellentmond annak, hogy több esetben jelentkezik a betegség súlyosabb formája.

A tanulmányok által felhasznált adatok csak a vizsgált időszakban bekövetkezett halálesetek 8 százalékát fedik le, így előfordulhat, hogy az eredmények "a lakosság teljes egészére vetítve nem reprezentatívak" - jegyezték még meg a NERVTAG szakemberei.

         Miért okozhat több halálesetet az új változat?

Bár a feltevést további tanulmányokkal kell alátámasztani, a tudósok szerint a vírus fertőzőképességének növekedését előidéző mutációk tehetők felelőssé a halálozási arány növekedéséért is.

A koronavírus brit és dél-afrikai változatának megjelenése Európában (január 22-i helyzet)

Elsősorban a vírus felületén található úgynevezett spike (tüske) fehérje mutációjáról van szó, amely könnyebben kapcsolódik a tüdősejt ACE2 receptoraihoz és jut be a sejtbe, ezért fertőzőbb ez a változat.

Ha képes gyorsabban terjedni a tüdőben, olyan mértékben felgyorsítja a betegség és a gyulladási folyamat progresszióját, hogy a szervezet nem tudja tartani a ritmust a vírus elleni küzdelemben - magyarázta a NERVTAG igazgatója és az Oxfordi Egyetem járványtani szakértője, Peter Horby.

COVID-19: napi megbetegedések és halálesetek (január 26-i helyzet)

         Miként hat mindez a kezelésre?

Nincs semmiféle bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a koronavírusos betegeknél eddig alkalmazott kezelések kevésbé hatékonyak lennének a brit változattal szemben - jelentette ki Peter Horby, a Recovery nevet viselő klinikai vizsgálat koordinátora. E vizsgálat nyomán jutottak egyébként arra a következtetésre, miszerint a dexametazon szteroid hatásos a súlyos állapotba került koronavírusos betegeknél.

A szteroidos kezelésnek "ez esetben is ugyanúgy működnie kell, hiszen a folyamat nem a vírussal, hanem a gazdaszervezet reakciójával áll összefüggésben" - tette hozzá a szakember.

Ami a vakcinákat illeti, az ezzel kapcsolatban megjelent információk egyelőre megnyugtatóak.

Brit és holland egyetemek által végzett kutatások előzetes eredményei egyaránt arra engednek következtetni, hogy az oltóanyagok az új vírusváltozat ellen is védelmet nyújtanak.

A Pfizer-BioNTech és a Moderna gyártók - szintén előzetes tanulmányokra alapozva - arról biztosítottak, hogy az általuk kifejlesztett oltóanyagok az új vírustörzs ellen is hatásosak.

         Ha jobban terjed, gyengül is?

A tudósok figyelmeztetnek: téves azt hinni, hogy a vírus gyorsabb terjedése okán csökken ennek virulenciája.

A COVID-19 betegséget okozó vírus eleve gyorsan terjed - hangsúlyozza a Berni Egyetem epidemiológusa, Emma Hocroft, aki szerint nem indokolt azt feltételezni, hogy csökkenne az ereje. Példaként említette a kanyarót okozó, illetve a HIV-vírust, amelyek terjedésük ellenére ugyanolyan veszélyesek maradtak.

Bár még vannak bizonytalanságok a koronavírus nagy-britanniai változatával kapcsolatban, el kell oszlatni azt a tévképzetet, miszerint kevésbé virulens lenne - nyilatkozta az LSHTM szakembere, Graham Medley. "Egyértelmű, hogy nem lett belőle jóindulatú vírus" - fogalmazott.