Miközben a koronavírus delta variánsa az egész világon terjed, a szakembereket az foglalkoztatja, hogy elérhető-e az oltás révén a COVID-19-cel szembeni nyájimmunitás - írja a France Presse.

A nyájimmunitás akkor alakul ki, ha a világ lakosságának egy bizonyos százaléka oltás vagy korábbi megbetegedésből való kigyógyulás révén védettséget szerez egy kórokozó ellen, és ez már megvédi a még védtelen személyeket a fertőzéstől.

Jelenleg még vita tárgya, hogy a koronavírus jóval fertőzőbb változatainak megjelenésével a nyájimmunitás megvalósítható-e a COVID-19 esetében.

„Ha az a kérdés, hogy tudjuk-e csillapítani és ellenőrzés alatt tartani a járványt kizárólag oltással, a válasz az, hogy nem” - jelentette ki az AFP-nek Mircea Sofonea epidemiológus.

Szerinte a nyájimmunitás kialakulása két alaptényezőn múlik. „Az egyik a vírus fertőzőképessége, a másik a vakcinák hatékonysága a fertőzés elleni védelemben. Jelenleg ez a hatékonyság nem létezik” - fejtette ki a szakember.

A koronavírus delta variánsa 60 százalékkal fertőzőbb az alfa változatnál, és kétszer fertőzőbb a 2019 végén megjelent, eredeti változatnál.

Minél fertőzőbb egy vírus, annál magasabb a nyájimmunitás elérésének határa. „Elméletileg ez egy egyszerű számítás” - mondta Antoine Flahault epidemiológus.

A vírus eredeti változatának 0 és 3 közötti volt a reprodukciós rátája, vagyis egy fertőzött személy legtöbb további három további személyt fertőzhetett meg. E variáns esetében a nyájimmunitás akkor alakulhatott volna ki, ha a közösség mintegy 66 százaléka védettséget szerez - magyarázta a szakember az AFP-nek.

„Ám ha a reprodukciós ráta 8, mint a delta variáns esetében, akkor a nyájimmunitás határa 90 százalékhoz közelít” - jelentette ki.

Ha az oltóanyagok száz százalékos védelmet biztosítanának a delta variánssal szemben, akkor a 90 százalékos határ elérhető lenne. De sajnos nem biztosítanak.

Csökkenő hatékonyság?

Az Amerikai Egyesült Államok hatóságainak múlt héten közölt adatai szerint a Pfizer és a Moderna mRNS-vakcináinak hatékonysága 91 százalékról 66 százalékra csökkent, amióta a delta variáns dominánssá vált az országban.

A kutatások kimutatták, hogy az oltások hatékonysága a delta variánssal szemben az idő elteltével csökken. Ez az egyik oka annak, hogy ősszel több ország a harmadik, 'emlékeztető' adag vakcina beadatására készül az oltási kampány során.

Mindezeket figyelembe véve Sofonea úgy véli: a védekezési szabályok - maszkviselés, távolságtartás - betartása mellett az emberek több mint száz százalékát be kelleni oltani ahhoz, hogy a járvány véget érjen, ami nyilvánvalóan lehetetlen.

„A delta variáns továbbra is fertőzni fogja a beoltott személyeket. Ez azt jelenti, hogy az oltatlanok mindegyike előbb-utóbb megfertőződik” - jelentette ki ebben hónapban a brit parlamentben Andrew Pollard, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-fejlesztő csoportjának igazgatója.

„Mítosz”

Ám annak ellenére, hogy a nyájimmunitás mítosza - ahogy Pollard nevezte - szertefoszlott, a szakemberek szerint a koronavírus elleni oltás elsődleges fontosságú marad.

Akárcsak más, nem endemikus fertőző betegségek esetén, mint a kanyaró vagy az influenza, a COVID-19 elleni oltások kiváló védettséget nyújtanak a súlyos megbetegedésekkel szemben.

Flahault rámutatott: a tudósok azt ajánlják, hogy minél több ember szerezzen védettséget oltások révén.

Nyilván előbb-utóbb mindegyik járvány véget ér.

Sofonea szerint előfordulhat, hogy a COVID-19 az idők folyamán újabb endemikus betegséggé váljon. A szakember szerint elképzelhető, hogy a közeljövőben bizonyos régiókban állandósul a maszkviselés és a biztonsági távolság betartása a fertőzések terjedésének és a súlyos megbetegedéseknek a megelőzése érdekében.

„Amikor az AIDS-járvány idején a tudósok azt mondták, hogy óvszert kell használnunk, sokan úgy reagáltak: rendben van, egy ideig használni fogjuk” - mondta Flahault. „Végül most továbbra is használják az óvszert” - tette hozzá.

„Elképzelhető, hogy zárt terekben és tömegközlekedési járműveken továbbra is maszkot kell viselnünk” - jelentette ki az epidemiológus.