Fotók
Kik a főbb európai pártok csúcsjelöltjei?
Az Európai Parlament (EP) új tagjainak megválasztása után, július 2-án kezdetét veszi az EP 2019–2024-es törvényhozási ciklusa. A mandátumot szerzett képviselők Strasbourgban tartják majd az alakulóülést, amelyen megválasztják elnöküket, a tizennégy alelnököt, valamint az öt kvesztort, illetve döntenek a parlamenti bizottságok számáról és összetételéről. Ugyanakkor új elnököt kell választaniuk az Európai Bizottság élére is.
Hogyan szavaznának a választók, ha az Európai Parlament tagjainak helyében lennének?
Gyakran éri bírálat az európai parlamenti képviselőket az európai jogalkotással kapcsolatban hozott döntéseik miatt, amelyek kihatnak az emberek mindennapi életére, vagy hatást gyakorolnak országos érdekeltségű kérdésekre. De hogyan szavaznának helyükben a választók a sajtóból vagy közösségi médiából ismert kérdésekben? A VoteWatch Europe platform ennek tesztelésére ad lehetőséget, és olykor váratlan eredmények születnek.
Május 23-26. között döntenek az uniós állampolgárok az Európai Parlament új összetételéről
Az Európai Unió (EU) szavazati joggal rendelkező állampolgárai május 23-a és 26-a között döntenek arról, hogy kik képviseljék őket az Európai Parlamentben (EP) a következő ötéves időszakban. Az EP nyolcadik törvényhozási ciklusa 2019. április 18-án ért véget. A májusi választásokat a 2002-ben és 2018-ban frissített európai választási törvényben előírtak alapján szervezik meg, a választási eljárás részleteiről azonban mindegyik tagállam maga dönthet.
Európai Parlament: a szavazások alkalmával kiütközik a Kelet és a Nyugat közötti szakadás
Az elmúlt években három európai parlamenti (EP) szavazás alkalmával is egyértelmûvé vált, hogy szakadás van az Európai Unió gazdagabb nyugati és a volt kommunista, keleti tagállamai között. – Menekültkvóta – A második világháborút követõ idõszak legnagyobb migrációs válsága közepette, 2015. szeptember 17-én az EP hozzájárulását adta, hogy 120 ezer menedékkérõt kvóták szerint osszanak szét az […]
Hogyan halad Európa a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzések teljesítése felé?
Az Európai Unió (EU) a felhasznált energia 17,5 százalékát megújuló energiaforrásokból (vízi, szél- és fotovoltaikus erőművek) nyerte 2017-ben, ami arra enged következtetni, hogy teljesíthető a 2020-ra kitűzött 20 százalékos cél. Mindegyik EU-s tagállamnak külön kvótája van, amely 0 és 49 százalék között változik, az egyes országok természeti adottságai és lehetőségei függvényében. Az EU statisztikai hivatala, […]
Kínai befektetések Európában: egy történet készpénzről és aggodalmakról
Párizs – A kínai cégek legalább 145 milliárd eurót (164 milliárd dollárt) fektettek be Európában 2010 óta, az utóbbi időben azonban lassultak a beruházások, mivel több európai kormány is szigorította a külföldi tulajdonszerzés szabályait. Miközben Hszi Csin-ping kínai elnök meghatározó fontosságú európai látogatásán az Új Selyemút kezdeményezést népszerűsíti, az Európai Unió továbbra is megosztott a […]
Európa: a menedékkérelmek száma a bevándorlási válság elõtti szintre csökkent
Párizs – Európában a bevándorlási válság előtti szintre csökkent a menedékkérelmek száma, csaknem 635 ezer esettel kevesebbet jegyeztek, és a menedékjog megszerzési esélye 34%-ra esett vissza, derül ki az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) jelentéséből.
Brexit: Mit jelent az ír készenléti mechanizmus?
A Nagy-Britannia európai uniós tagsága megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodás egyik legvitatottabb részét az úgynevezett készenléti mechanizmus vagy backstop képezi.
Súlyos gondot jelentenek az Iszlám Állam összeomlása után hazatérõ dzsihadisták
Számos ország szembesül a területéről származó dzsihadisták hazatérésével az Irakban és Szíriában létrehozott Iszlám Állam kalifátus összeomlásának bejelentése után.
Északi Áramlat 2: megosztja Európát és irritálja Trumpot
Az Északi Áramlat 2 (Nord Stream 2) elnevezésű projekt - amelyet Németország támogat, az Amerikai Egyesült Államok és Donald Trump elnök azonban bírál - bejelentése óta megosztja Európát. Nézzük, mi a tét!