Bizonytalan idők köszöntöttek Olaszországra szeptember 26-án, amikor Giorgia Meloni megnyerte a parlamenti választásokat egy igencsak megosztott koalíció élén, amelynek most kormányt kell alakítania, mielőtt szembenézne a gazdasági válsággal - mutat rá az AFP.

A Giorgia Meloni vezette Olaszország Fivérei (Fratelli d'Italia) és szövetségeseik, Matteo Salvini Ligája, valamint Silvio Berlusconi Forza Italia nevet viselő pártja abszolút többséget szereztek az olasz parlamentben, így elkezdhetik a tárgyalásokat az új kormány megalakításáról, ami legkorábban október végére várható.

g1hu.png

Meloni pártjára a választópolgárok több mint 26 szavazott a rekordalacsony, mindössze 64 százalékos részvétel mellett zajlott választásokon, míg a pártszövetség 44 százalékos támogatottságot szerzett, ami biztosítja számukra a többséget mindkét házban.

Giorgia Meloni, aki 45 évesen az Európai Unió egyik alapító országának első posztfasiszta vezetője lehet, igyekezett megnyugtatni Olaszországot és a világot: "Minden olaszért fogunk kormányozni" - ígérte.

Matteo Salvini Ligája a szavazatok kevesebb mint 9 százalékát szerezte meg, támogatottsága tehát felére csökkent 2018-hoz képest, a belügyminiszter azonban kizártnak tartja a lemondást.

g2hu.png

"Marginálisabb szerepet fog kapni a kormányalakításban, mint azt szeretné" - értékelte az AFP-nek a Bolognai Egyetem politikatudományi tanszékének professzora. Sofia Ventura ugyanakkor kizártnak tartja, hogy a migránsellenes politikát folytató Salvini visszatérjen a belügyminisztérium élére.

Matteo Salvini "rövid távon talán nem okoz problémát" - vélte a YouTrend közvélemény-kutató intézet társalapítója, Lorenzo Pregliasco, hozzátéve azonban, hogy a politikai vezetők "veszélyesek" lehetnek, ha sarokba szorítva érzik magukat.

- "Katasztrófa" -

Ami a külföldi reakciókat illeti, a francia elnökség tudatta, hogy tiszteletben tartja az olaszok "demokratikus és szuverén választásának" eredményét, és szorgalmazta, hogy "szomszédos országként és barátként" folytassák a közös munkát. Berlin a maga részéről arra számít, hogy Olaszország továbbra is "Európa-párti marad".

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken az olasz választások után kijelentette, türelmetlenül várják, hogy együtt dolgozhassanak az új olasz kormánnyal, és kiemelte az emberi jogok tiszteletben tartásának jelentőségét.

Moszkvában Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt nyilatkozta, "készek vagyunk üdvözölni minden olyan politikai erőt, amely képes túllépni a hazánkkal szemben kialakult, gyűlölettel teli főáramlaton".

Lelkes támogatásáról biztosította Melonit a Brüsszelben az EU fekete bárányának tekintett Lengyelország és Magyarország is, mint ahogyan Spanyolország szélsőjobboldali pártja, a Vox és a francia Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) is.

Silvio Berlusconi szintén nyugtató szándékkal nyilatkozott a jövendőbeli kormányról, azt ígérve, hogy "garantálni fogja annak európai és atlantista irányultságát". Emellett hangsúlyozta, hogy "a történelmi szövetségesekkel, az Egyesült Államokkal és a nagy uniós országokkal való jó kapcsolat elengedhetetlen Olaszország jövője szempontjából".

A legnagyobb olasz baloldali alakulat, a Demokrata Párt vezetője, Enrico Letta azonban úgy fogalmazott, hogy "szomorú nap ez Olaszország számára", ugyanakkor bejelentette, hogy lemond elnöki tisztségéről a párt soron következő kongresszusán.

- Gazdasági kihívások -

Az új kabinet a Mario Draghi irányította nemzeti egységkormány helyét veszi át. Az Európai Központi Bank (EKB) korábbi vezetőjét 2021 elején kérték fel kormányalakításra, miután a járvány térdre kényszerítette az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságát.

Draghinak a Brüsszellel folytatott tárgyalások során sikerült kiharcolnia, hogy mélyreható gazdasági és intézményi reformokért cserébe az európai helyreállítási alap jelentős részét kitevő közel 200 milliárd eurós pénzügyi támogatásban részesüljön Olaszország.

A nagy tét ellenére a koalíciót alkotó pártok hozzájárulásával idén nyáron megbukott az egységkormány, ezért volt szükség előre hozott választásokra.

Míg a 2008-as pénzügyi válság idején az eurózóna megmentőjeként emlegetett "Super Marióra" a hitelesség garanciájaként tekintettek az európai partnerek, a nacionalista, euroszkeptikus és szuverenista szélsőjobboldal hatalomra kerülése a bizonytalanság korszakának a kezdetét jelentheti az ország számára.

Ezt csak tetézi, hogy a GDP 150 százalékát kitevő olasz államadósság a második legnagyobb az euróövezetben Görögországé után, az infláció meghaladta a 9 százalékot, a gáz- és villanyszámlák pedig óriási terhet rónak a háztartásokra és a vállalkozásokra.

A befektetőknek az olasz államadóssággal kapcsolatos aggodalmait jelzi, hogy a spread, vagyis a tízéves olasz és a német államkötvények hozamszintje közötti különbség hétfőn 6,68 százalékkal 235 pontra emelkedett.

 {
 "excerpt": "Bizonytalan idők köszöntöttek Olaszországra szeptember 26-án, amikor Giorgia Meloni megnyerte a parlamenti választásokat egy igencsak megosztott koalíció élén, amelynek most kormányt kell alakítania, mielőtt szembenézne a gazdasági válsággal - mutat rá az AFP.",
 "creationDate": "2022-09-30",
 "permalink": "https://ednh.news/hu/meloni-gyozelme-bizonytalansagba-taszitja-olaszorszagot/",
 "language": "hu",
 "categories": "Választások",
 "media": "Infographic|Photo",
 "imageFeatured": "https://ednh.news/wp-content/uploads/2022/09/32K48L4.jpg",
 "status": "publish",
 "authorId": "6",
 "author": "afp"
}