Nő a szakadék gazdagok és szegények között az Európai Unióban, de nem olyan mértékben, mint a világ más részein

Bár az elmúlt évtizedekben az Európai Unió területén is nőtt a gazdagok és a szegények jövedelme közötti különbség, az EU még mindig vezető pozíciót foglal el az egyenlőtlenségek elleni küzdelem terén – vélik gazdasági elemzők.

            Különbségek a tagállamok között

A jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenséget mérő, nemzetközileg elfogadott Gini-együttható alapján világszinten az Európai Unióban és Kanadában a legkedvezőbb a helyzet e tekintetben.

Mind az Unióban, mind Kanadában 31-re tehető a Gini-index, amelynek értéke 0 és 100 közötti skálán mozog – minél nagyobb az érték, annál nagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség. Az egyes EU-tagállamok eredményei nagymértékben eltérnek egymástól, az átlagot néhány keleti ország is lehúzza.

A jövedelmi egyenlőtlenség Bulgáriában a legnagyobb, az Eurostat szerint az ország Gini-indexe 40 pontra tehető. Bulgáriát Litvánia és Lettország követi, majd Spanyolország, Portugália és Görögország következik a sorban. Nagy-Britanniának és Romániának egyaránt 33-as a Gini-indexe. Németország, Franciaország és Lengyelország jobban áll e tekintetben, mindhárom ország mutatója a 29-es érték körül mozog.

A gazdaságilag legkevésbé polarizált országok is a keleti tagállamok közül kerülnek ki: Szlovákia Gini-együtthatója 23-as értéket mutat, majd Szlovénia és a Cseh Köztársaság következik 24-es indexszel. A rangsor további helyezettjei Svédország, Dánia, Finnország, Belgium, Hollandia és Ausztria, amelyek esetében 26 és 28 között mozog az együttható értéke.

            Négy évtizeden át nőtt a társadalmi egyenlőtlenség

Bár a világ más régióihoz képest Európa eredményesebben lépett fel a jövedelemeloszlás egyenlőtlensége ellen, 1980 és 2017 között az öreg kontinens országainak nagy részében nőtt a szakadék gazdagok és szegények között – mutat rá a World Inequality Lab (WIL). A szakértők által áprilisban közzétett jelentés szerint a leggazdagabbak 1 százalékának jövedelme kétszer nagyobb mértékben nőtt, mint a legszegényebbek 50 százalékának.

Ugyanez a jelentés arra is kitér, hogy inkább az EU-tagállamok közötti egyenlőtlenségek csökkentek, mintsem az egyes országokon belüli aránytalanságok.

A jövedelmi egyenlőtlenség a kelet-európai, volt kommunista országokban nőtt a legnagyobb mértékben, amelyeket a 80-as években viszonylagos egyenlőség jellemzett, és a 90-es években áttértek a kapitalizmusra. Ezekben az országokban “egy kislétszámú elit volt a haszonélvezője a szocializmusról a kapitalizmusra való átmenet privatizációinak”- magyarázza a jelentés.

            Az adórendszer és hatásai

Nyugat-Európában a leggazdagabbak tíz százalékának adózás előtti jövedelme átlagban hétszer nagyobb a legszegényebbek 50 százalékának kereseténél – áll a WIL kimutatásában. Az adózás utáni jövedelmet tekintve ötszörösre mérséklődik ez az arány, a jövedelem ugyanis 29 százalékkal csökken. Az adózás utáni jövedelemkiigazítási arány Dél- és Észak-Európában 23 százalék, Kelet-Európában 15 százalék.

Míg a nyugat-európai országok nagy részében a progresszív adózás valamely formáját alkalmazzák, azaz a magasabb jövedelműek nagyobb adót fizetnek, több kelet-európai államban – például a balti államokban, Bulgáriában és Romániában – egykulcsos adórendszer van érvényben, vagyis a gazdagok és a szegények egyenlő mértékben veszik ki részüket a közteherviselésből.

A progresszív adózásról való lemondás az egyenlőtlenségek fokozódásához vezet, ami részben a közszolgáltatások finanszírozásának csökkenésével is magyarázható – mutat rá a WIL.

            Európa még mindig listavezető

A jövedelmi egyenlőtlenségek fokozódásának dacára Európa még mindig jobb helyzetben van e tekintetben, mint például az Amerikai Egyesült Államok – áll a jelentésben, amely szerint az EU oktatási és egészségügyi rendszere méltányosabb, és a szociális ellátórendszer is hangsúlyozottabb szerephez jut.

Az 1980 óta eltelt időszakban az európai lakosság legszegényebb felének jövedelme 37 százalékkal nőtt, míg az Amerikai Egyesült Államokban stagnált.

Ugyanakkor a jelzett periódusban az USA leggazdagabbjai 0,01 százalékának bevételei 300 százalékkal nőttek, azaz kétszer nagyobb mértékben, mint Európában.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint az Egyesült Államok Gini-együtthatója 39-re tehető, azaz 8 ponttal nagyobb az Európai Unió indexénél.

Az OECD-hez tartozó, Európán kívüli államok nagy részében szintén az EU-ban jegyzett szint fölött áll a Gini-mutató: Ausztráliában például 33 pontra, Japánban 34 pontra, Dél-Afrikában 62 pontra tehető a Gini-együttható értéke.