Új szakma jelent meg Belgiumban: a vírusnyomozó

Mivel a belga politikai vezetők körében nincs konszenzus a mobiltelefonos járványkövető applikációk használatáról, telefonon kérdezik ki a koronavírus-fertőzötteket, hogy aztán felkutassák, kikkel léptek kapcsolatba – így alakult ki egy új szakma: a vírusnyomozó.

A kormány által leszerződött N-Allo brüsszeli magáncég call-centerében több tucat friss alkalmazott azonosítja azokat, akiknek pozitív lett a koronavírustesztjük.

A 11,5 millió lakosú országban több mint kilencezer személy halálát okozta a vírus, és itt regisztrálták a világjárvány során az egy főre eső egyik legmagasabb fertőzésarányt.

Az új esetek aránya azonban csökkenőben van, és az ország elkezdte óvatosan feloldani a szigorú korlátozásokat: az iskolák és egyes vállalkozások újrakezdték működésüket a fizikai távolságtartás szabályainak betartásával, így próbálják meg elkerülni a járvány egy második hullámát.

Az, hogy ez milyen mértékben lesz sikeres, nagymértékben függ a betegek és kontaktjaiknak felkutatásától, attól, hogy sikerül-e megakadályozni a vírus terjedését a viszonylag sűrű városi lakosság körében.

E törekvés fontos részét képezik a N-Allo által működtetett hívóközpontok és az önkéntesek, köztük a 65 éves Pierre Fournier is.

“Kis fogaskerék akartam lenni egy gépezetben, amely nyomon követi és felszámolja a világjárványt ” – mondta az AFP-nek a férfi, aki egy körülbelül 60 koronavírus-nyomkövetőből álló csoport tagjaként dolgozott. A három belga régió (Flandria, Vallónia és Brüsszel fővárosi régió) felhívására egyébként több százan jelentkeztek erre a nem hétköznapi munkára, amelynek lényege a potenciális vírushordozók azonosítása.

Pierre parkolócég-tanácsadó, kollégája álláskereső kriminológus. A teremben dolgozók között vannak, akik már dolgoztak telefonos ügyfélszolgálatnál, mások most csöppentek ebbe bele. Valamennyiüket határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazták, és „a piaci béreknek megfelelően” fizetik.

Feladatuk, hogy felhívják telefonon mindazokat, akiknek pozitív lett a koronavírustesztjük, és készítsenek egy listát azokról a személyekről, akikkel egy tíznapos időintervallumban találkoztak, kezdve a tünetek megjelenését megelőző két nappal egészen a tünetek megjelenésétől számított hetedik napig.

Ha egy személy tizenöt percnél hosszabb ideig tartózkodott másfél méternél kisebb távolságra egy fertőzött betegtől, akkor őt „magas kockázatú” személynek tekintik, és átadják egy másik nyomozónak, hogy foglalkozzon vele.

A cél “a fertőzési kör szűkítése a gócpontok felszámolása érdekében, hogy lassan lépjünk ki az elszigetelésből” – magyarázta Gladys Villey, a brüsszeli műveletet koordináló egyesület, a Mutualite Partenamut képviselője.

Gladys Villey azt mondta: amennyiben 24 órán belül nem sikerül telefonon felvenni a kapcsolatot a “magas kockázatúnak” tekintett személlyel – akinek 14 napos otthoni elkülönítésbe kellene vonulnia -, akkor a szociális szolgáltatók alkalmazottjainak az egészségügyi személyzet bevonásával el kell látogatniuk otthonába.

“Oda szakembereket küldünk, akiknek van tapasztalatuk a betegekkel való kapcsolattartásban, és több nyelvet beszélnek, ami megkönnyíti a dolgukat” – részletezte Gladys Villey, hisz Brüsszel ad otthont az Európai Unió központjának, ez a nemzetközi kereskedelem és a migráció egyik pólusa, ahol 185 nemzetiséget képviselő emberek élnek.

A program május 11-ei elindítása óta a brüsszeli régióban tett 340 látogatás alig 20-30 százalékában tagadták meg az együttműködést, ami „szerencsére kisebbséget képvisel” – tette hozzá Gladys Villey.

A nyomozóknak óvatosan kell eljárniuk nemcsak a háznál, hanem telefonon is, hisz gyakran ijedt vagy összezavarodott betegekkel találkoznak.

“Sokan félnek attól, hogy megadják a szükséges információkat. Megpróbáljuk megnyugtatni őket, megmagyarázni nekik, hogy ezeket az információkat nem adjuk tovább” – mondta.

Az első vonalban dolgozó “lokátorok” néhány kulcsfontosságú utasítást kaptak, hogy jól induljon az akció: meg kell nyugtatniuk az embereket, bizalmi légkört kell kialakítaniuk, empátiát kell mutatniuk az érintett személy életkorától függetlenül.

Segítség az is, ha a családorvos már figyelmeztette őket, hogy a vírusnyomozó szolgálat munkatársai felveszik velük a kapcsolatot telefonon.

“Ilyen esetben elmarad a meglepetéshatás, és már előkészítenek egy kontaktszemély-listát” – magyarázta Pierre Fournier.

Jelenleg az akció a “bejáratási szakaszban” van, a betegek átlagosan egy vagy két nevet adnak meg, mivel a két hónapos elszigeteltség alatt kevés emberrel találkoztak, magyarázták a szervezők.

De “amint enyhítik a korlátozásokat, a kontaktszemélyek száma is nőni fog, és a lokátorok munkája exponenciálisan nő” – nyilatkozta Xavier Brenez, a Mutualites Libres vezérigazgatója.

Ami a mobilalkalmazás használatára vonatkozó vitát illeti, Xavier Brenez azt szeretné, hogy ezt a fizikai lokalizáció kiegészítéseként indítsák el, mert ez utóbbi „parcellált marad, és nem teszi lehetővé a kapcsolatok azonosítását a tömegközlekedésben és a nyilvános helyeken”.