Az Európai Unió jelenlegi formájában több olyan államtársulás eredményeként jött létre, mint az Európai Szén- és Acélközösség (ECSC) vagy az Európai Gazdasági Közösség (EEC). Ezeket a szervezeteket az 1950-es években létesítették, részben azzal a céllal, hogy közös, egységes szabályok közé tereljék az energiakitermelést és -kereskedelmet. Az igazán koherens energiapolitikára azonban 2007-ig kellett várni, amikor elfogadták az Európai Energiastratégiát. Ezen a téren jelenleg a klímaváltozás és az energiahatékonyság, a fosszilis üzemanyagok importjától való függőség, az energetikai átmenet vagy az USA-nak a fosszilis üzemanyagokhoz való visszatérése jelentik a legnagyobb kihívásokat.
Energia
Utazás a szénközösségtől az energetikai átmenetig
Az EU megújuló energiát hasznosító erőműveinek termelőkapacitása elérte a 466.403 MW-ot tavaly
Az Európai Unió területén található, megújuló energiát hasznosító erőművek termelőkapacitása elérte tavaly a 466.403 MW-ot - derül ki a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) legutóbbi jelentéséből.
Hogyan halad Európa a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzések teljesítése felé?
Az Európai Unió (EU) a felhasznált energia 17,5 százalékát megújuló energiaforrásokból (vízi, szél- és fotovoltaikus erőművek) nyerte 2017-ben, ami arra enged következtetni, hogy teljesíthető a 2020-ra kitűzött 20 százalékos cél. Mindegyik EU-s tagállamnak külön kvótája van, amely 0 és 49 százalék között változik, az egyes országok természeti adottságai és lehetőségei függvényében. Az EU statisztikai hivatala, […]
Öt dolog, amit az EU tesz a környezet védelméért
Az Európai Unió (EU) koordinálja és irányítja tagállamai környezetvédelmi politikáit az ipar terén kidolgozott szabályozások és a környezetpolitikai célok meghatározása révén.
Északi Áramlat 2: megosztja Európát és irritálja Trumpot
Az Északi Áramlat 2 (Nord Stream 2) elnevezésű projekt - amelyet Németország támogat, az Amerikai Egyesült Államok és Donald Trump elnök azonban bírál - bejelentése óta megosztja Európát. Nézzük, mi a tét!