Az Európai Unió jelenlegi formájában több olyan államtársulás eredményeként jött létre, mint az Európai Szén- és Acélközösség (ECSC) vagy az Európai Gazdasági Közösség (EEC). Ezeket a szervezeteket az 1950-es években létesítették, részben azzal a céllal, hogy közös, egységes szabályok közé tereljék az energiakitermelést és -kereskedelmet. Az igazán koherens energiapolitikára azonban 2007-ig kellett várni, amikor elfogadták az Európai Energiastratégiát. Ezen a téren jelenleg a klímaváltozás és az energiahatékonyság, a fosszilis üzemanyagok importjától való függőség, az energetikai átmenet vagy az USA-nak a fosszilis üzemanyagokhoz való visszatérése jelentik a legnagyobb kihívásokat.
Energia
Utazás a szénközösségtől az energetikai átmenetig
Románia is azon uniós országok közé tartozik, ahol a legnagyobb mértékben drágult a háztartási elektromos energia
Miközben európai uniós (EU-) viszonylatban enyhén csökkent a háztartási elektromos energia átlagára 2020 első félévében a 2019-es esztendő hasonló időszakához képest, voltak olyan országok, ahol drágult a villamos energia, többek között Litvániában (13,6%) Lengyelországban (12,9%), Luxemburgban (10,5%) és Romániában (9,1%) - derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által kedden közzétett adatokból.
Európai Bizottság: 23%-kal visszaesett az Európai Unió gáztermelése az idei első negyedévben
Huszonhárom százalékkal 16 milliárd köbméterre esett vissza az Európai Unió (EU) gáztermelése 2020 első negyedévében – derül ki az Európai Bizottság (EB) Energiaügyi Főigazgatóságának jelentéséből.
Hajók, vagonok, barlangok: az olajkereskedők kétségbeesetten keresik a tárolóhelyet
Az olajkereskedőknek súlyos problémát jelent, hogy elegendő hajót, vagont, barlangot és csővezetéket találjanak az üzemanyag tárolására, mert a hagyományos tároló létesítmények a hatalmas túlkínálat és a koronavírus-válság okán összeomlott kereslet miatt elérték a maximális kapacitást - jelentette a Reuters.
Környezetvédelem – bemutatta az Európai Unió egybillió eurós zöld megállapodását
A fenntartható, úgynevezett zöld gazdaságra való áttérés nagy költségekkel jár majd - erre utal az is, hogy az Európai Bizottság (EB) ezermilliárd euró értékű beruházáscsomaggal próbálja meg elérni, hogy 2050-re karbonsemleges gazdasággá alakítsa Európát.
Nettó zéró kibocsátás: klímamentő célkitűzés vagy halogató taktika?
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) szerint ahhoz, hogy a globális felmelegedést sikerüljön 1,5 Celsius-fok alatt tartani, az országok többségének az évszázad közepéig el kell érniük a karbonsemlegességet, azaz nullára kell csökkenteniük a szén-dioxid-kibocsátást, vagy különféle környezetvédelmi és technológiai megoldásokkal ellensúlyozniuk kell a kibocsátott mennyiséget.
IRENA: 1,2 millió főt foglalkoztat a megújulóenergia-szektor; az erőművek termelőkapacitása 466.403 MW
2017-ben 1,2 millióra volt tehető a megújulóenergia-szektor által foglalkoztatott személyek száma az Európai Unióban, amelynek területén a megújuló energiát hasznosító erőművek termelőkapacitása elérte tavaly a 466.403 MW-ot - derül ki a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) legutóbbi jelentéséből.