2019 volt minden idők második legmelegebb esztendeje

2019, a világ eddigi „legforróbb” évtizedének véget vető év minden idők második legmelegebb esztendeje volt – jelenti az európai Kopernikusz-szolgálat, amely ”aggasztó jelekről” számol be, miközben Ausztrália ég, és a szélsőséges időjárási események megsokszorozódnak.

”2019 ismét egy rendkívül forró esztendő volt, sőt, adatbázisunk szerint a második legmelegebb a világon, amely több hónapban megdöntötte a hőmérsékletrekordot”- nyilatkozta Carlo Buontempo, a Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat (C3S) igazgatója.

2019 a második volt a legmelegebb évek ranglistáján, amely mindössze 0,04 Celsius-fokkal maradt el 2016-tól, amely továbbra is a legmelegebb év marad, azonban akkor egy rendkívül intenzív El Nino-epizód következett be (az El Nino egy természetes éghajlati jelenség, ami a tengervíz áramlásával van összefüggésben és ciklikusan jelentkezik).

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szerint ez a rendkívüli 2016-os El Nino, a Csendes-óceán meleg egyenlítői áramlata 0,2 Celsius-fokkal emelte meg a Föld átlaghőmérsékletét.

Ha nem éves időszakokat vizsgálunk, a Kopernikusz megerősíti, hogy minden idők legmelegebb ötéves periódusát az elmúlt öt évben regisztrálták, a hőmérők higanyszála 1,1–1,2 Celsius-fokkal mutat többet, mint az ipari korszak előtt.

Ugyanakkor a 2010-2019-es évtized volt a legmelegebb a meteorológiai mérések kezdete óta.

“Ezek kétségkívül aggasztó jelek” – jelentette ki Jean-Noël Thépaut, annak az Európai Középtávú Előrejelzések Központjának (ECMWF) igazgatója, amelyhez a C3S tartozik.

Az emberi tevékenységek által generált üvegházhatású gázok kibocsátásának eredményeként, a bolygó már legalább egy Celsius-fokkal felmelegedett az ipar előtti korszakhoz képest, és ez világszerte pusztító hatásokhoz vezet.

         Rekord kánikula

A 2019-es év, amelyet a fiatalok példátlan mozgalma jellemez, akik azonnali és radikális éghajlatváltozás-ellenes lépéseket követeltek a kormányoktól, számos szélsőséges eseményt hozott, amelyek összhangban vannak a klimatológusok előrejelzéseivel.

Ausztráliában az aszály és a rendkívüli hőmérsékletek miatt a korai, még mindig aktív tüzek több mint 80.000 négyzetkilométert, nagyjából Írországnyi területet pusztítottak el.

A nyár folyamán az északi féltekén, Európában számos példátlan hőhullámot tapasztaltunk. A Kopernikusz szerint 2019 volt a legmelegebb év Európában, meghaladva a 2014-es, 2015-ös és 2018-as értékeket. Ugyanakkor különlegesen magas volt a hőmérséklet Alaszka és az Északi-sarkvidék számos területén.

A változás jelenlegi sebességével a bolygó a század végére négy vagy akár öt Celsius- fokot is melegedhet.

A 2015-ös Párizsi Megállapodás célja, hogy ezt a felmelegedést kettő, de lehetőleg másfél Celsius-fokra korlátozza, de még abban az esetben is, ha kétszáz aláíró ország tiszteletben tartja az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásait, a globális felmelegedés meghaladhatja a három Celsius-fokot. A tudósok már kimutatták, hogy minden további fél fok fokozza a hőhullámok, viharok, aszályok vagy árvizek intenzitásának és/vagy gyakoriságának növekedését.

E megállapítások ellenére az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) éghajlat-változási konferenciája (COP25), amelyet decemberben tartottak Madridban, nem emelkedett az éghajlati veszélyhelyzet szintjére. Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára sajnálatát fejezte ki az elszalasztott lehetőség miatt, és a törekvések fokozására szólított fel az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén.

Az ENSZ szerint a globális felmelegedés +1,5 Celsius-fokra való korlátozásának reménye nem szűnt meg, 2020 és 2030 között a széndioxid-kibocsátást 7,6 százalékkal kellene csökkenteni évente, ami a világgazdaság példátlan átalakulását jelentené. Ehhez képest azonban a kibocsátások továbbra is növekednek. A Kopernikusz rámutatott, hogy a légkör széndioxid- koncentrációja az utóbbi években, beleértve 2019-et is, folyamatosan nőtt.