A multinacionális vállalatokat érintő globális társaságiadó-minimum bevezetésének nyertesei és vesztesei

A világ legjelentősebb gazdaságait tömörítő G20-csoport pénzügyminiszterei a multinacionális vállalatok megadóztatásának reformján dolgoznak, amellyel a cél elejét venni annak, hogy az országok ultraalacsony adókulcsokkal vonzzák magukhoz a vállalatokat.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által elfogadott előzetes megállapodásban foglaltak a világ nagy gazdaságainak kedveznek a leginkább, és az adóparadicsomoknak a legkevésbé - derül ki az AFP által készített elemzésből.

A multinacionális vállalatok tevékenységük nagy részét a világ olyan nagy országaiban folytatják, mint az Egyesült Államok, Németország, Franciaország stb., egyre kevésbé hajlandók azonban székhelyüket is ezekbe az államokba telepíteni.

A globális társaságiadó-minimum bevezetésével ezek az országok nyernének, a szabályozás ugyanis arra kötelezné a multinacionális vállalatokat, hogy a társasági adó egy részét oda fizessék be, ahol a nyereséget megtermelték.

A 15%-os adóminimumról szóló megállapodás azonban csak az első lépés egy hosszúnak ígérkező folyamatból.

A tárgyalásokat vezető OECD szerint a 15%-os globális adóminimum bevezetése 150 milliárd eurós többletbevételt generálna évente.

Számos olyan ország van, ahol jelenleg 15 százaléknál nagyobb az adókulcs, a sok adókedvezmény miatt azonban a vállalatok ennél jóval kevesebbet fizetnek. Ezeknek a kedvezményeknek a nagy részét meg fogják szüntetni, a vállalatok pedig kénytelenek lesznek majd befizetni a legalább 15 százalékos adót.

A párizsi kormány számára gazdasági elemzéseket készítő CAE számításai szerint Franciaország évi hatmilliárd euró többletbevételre számíthat a globális társaságiadó-minimum bevezetése nyomán. Ugyanakkor Németország bevételei 8,3 milliárd euróval, az Egyesült Államoké pedig csaknem 15 milliárd euróval nőhetnek. Kína is nyerhet ebből, bár a becslések szerint az ázsiai ország bizonyos adókedvezményeket továbbra is fenntarthat.

Mindebből azok az országok veszítenek majd a legtöbbet, amelyek jelenleg alacsony adókulccsal próbálják meg magukhoz vonzani a vállalatokat.

Miközben Barbados, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek nem támogatja a megállapodást, olyan adóparadicsomok, mint Panama, a Bermuda-szigetek és a Brit Virgin-szigetek aláírták azt.

"Rájöttek, hogy nem tudnak megakadályozni egy nemzetközi megállapodást, és kiszámították, hogy többet nyernek, ha maguk is csatlakoznak hozzá" - véli Nicolas Veron, a washingtoni Peterson Institute for International Economics és a brüsszeli Breugel Institute gazdasági szakértője.

"A fiktív cégeket évek óta vonzó országok meg fogják sínyleni ezt a reformot, kénytelenek lesznek más fejlesztési stratégiák után nézni" - jelentette ki Farid Toubal, a párizsi Dauphine Egyetem adóügyi szakértője.

Az olyan európai országok, mint például Írország - amely a nullához közelítő effektív adórátával vonzotta be az Apple-t és a Google-t - jelentős bevételkieséssel számolhatnak, ha csatlakoznak a reformhoz.

Hollandia, Luxemburg és Svájc ugyanabban a csónakban eveznek.

"Az államháztartásra gyakorolt hatáson túlmenően egyértelmű, hogy a reformfolyamat hatással lehet ezeknek az országoknak a gazdaságára és a munkaerő-foglalkoztatására is, különösen ha a multinacionális vállalatok a 15%-os minimumadó bevezetése miatt áthelyezik nyereségüket és beruházásaikat" - magyarázta Ricardo Amaro, az Oxford Economics közgazdásza.

A szakember rámutatott, hogy 2018-ban az amerikai multinacionális vállalatok nyereségük mintegy harmadát Hollandiában, Írországban és Luxemburgban könyvelték el, noha eladásaik csupán 5%-a valósult meg ezekben az országokban. Írországnak azonban, amely az elmúlt években jelentős beruházásokat eszközölt az informatikai infrastruktúrába és az oktatásba, és a gyógyszeripar egyik központjává vált, vélhetően akkor is sikerülne megtartania sok multinacionális vállalatot, ha emelné az adókat.

"A fantomvállalatok minden bizonnyal eltűnnek, de a termelési bázis megmarad, mivel Írországnak más előnyei is vannak, az emberek beszélnek angolul, része a hatalmas európai piacnak stb." - mondta Toubal.

A multinacionális vállalatok által alkalmazott adóoptimalizálási stratégiákat elemző civil csoportok, mint például az Oxfam, bírálták az OECD által elfogadott megállapodást, mivel lehetővé teszi a gazdag országok számára, hogy megtartsák a többlet-adóbevételek nagy részét.

"A világ legszegényebb országainak kevesebb mint 3 százalék fog jutni, annak ellenére, hogy a világ népességének több mint egyharmada itt él" - nyilatkozta Gabriela Bucher, az Oxfam Internationals ügyvezető igazgatója.

A megállapodástervezet azonban tartalmaz néhány, a feltörekvő országok számára kedvező kitételt is, nekik abból az intézkedésből származna hasznuk, amelyek szerint bizonyos adóbevételeket átcsoportosítanak a nyereségtermelő országokba.

Ugyanakkor a fejlődő országok fenntarthatnak bizonyos adókedvezményeket is, amelyekkel bevonzzák a vállalatokat, a konkrét részletekről azonban még nem született megállapodás.