EP-választások: Megerősödnek az euroszkeptikus erők, az EU-párti frakciók azonban továbbra is többségben maradnak

Brüsszel – Erősödhetnek az euroszkeptikus erők a május végén esedékes európai parlamenti választások nyomán, a nagy EU-párti frakciók azonban nem veszítik el a többséget – erre engednek következtetni az Európai Parlament (EP) jövendőbeli összetételére vonatkozó becslések, amelyeket több közvélemény-kutatás eredményének összesítése nyomán tett közzé hétfőn az EP.

A május 23-a és 26-a között tartandó választás “a világ legjelentősebb demokratikus gyakorlatai közé tartozik” – hangsúlyozta az Európai Parlament sajtószóvivője, aki a felmérések adatait ismertette Brüsszelben.

A következő öt évben tisztségben levő képviselőkre hárul ugyanakkor a jelenleg Jean Claude Juncker vezette Európai Bizottság új elnökének megválasztása is.

Az eddigi felmérések szerint a két nagy pártcsalád, az Európai Néppárt, valamint a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége 34, illetve 51 mandátumot veszítenek el, de 183, illetve 135 képviselővel továbbra is a legnépesebb frakciók maradnak a Nagy-Britannia kilépése miatt 751-ről 705 tagúra szűkülő EP-ben.

A harmadik legmeghatározóbb erőt a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviseli majd. A liberálisoké jelenleg a negyedik legnépesebb képviselőcsoport, a felmérések szerint azonban a mostani 68 hely helyett 75-öt foglalhatnak majd el, megelőzve ezzel az Európai Konzervatívokat és Reformistákat (ECR), mely frakció a jelenlegi 75 tagúról 51 tagúra szűkül a brit konzervatívok távozásával.

A liberálisok pártcsaládja akár 93 mandátumhoz is hozzájuthat, ha a francia Köztársaság Lendületben (La République en Marche – LREM) képviselői is csatlakoznak hozzá. Az alakulat népszerűsége megközelíti a Nemzeti Gyűlését (RN, volt Nemzeti Front, szélsőjobboldali), amely a közvélemény-kutatások szerint 21 képviselői helyet szerezhet meg.

Az előrejelzések szerint a májusi választások másik nagy győztese az euroszkeptikusok frakciója, a Nemzet és Szabadság Európája (ENL) lesz, amelynek a Marine le Pen vezette Nemzeti Gyűlés is tagja. Ezen EP-frakció tagjainak száma a jelenlegi 37-ről 59-re nő, elsősorban az olasz Liga párt 27 várható mandátumának köszönhetően.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter, kormányfőhelyettes pártja így jelentős mértékben növelni fogja befolyását az Európai Parlamentben, ahol jelenleg mindössze hat képviselője van. Sőt: az Európai Néppárthoz tartozó német Kereszténydemokrata Unió/Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) után ez lehet a második legerősebb képviselettel rendelkező párt az EP-ben.

A jelenleg 52 mandátumot magukénak tudó zöldeknek a felmérések szerint csak 45 hely jut majd az új összetételű Európai Parlamentben, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) pedig hat helyet veszítene (52 helyett 46).

E becslések – amelyeket 15 naponként frissíteni fognak – alapjául a március 29-étől esedékes Brexitet követően az Európai Uniót alkotó 27 tagállamban készült közvélemény-kutatások eredményei szolgálnak.

Az Európai Parlament arra az elvre épül, miszerint a politikai frakciókat az ugyanazon eszméket valló nemzeti pártok képviselői alkotják.

A fent ismertetett eredményeket befolyásolhatják például a tagállamokban újonnan létesült politikai alakulatok, amelyek a választások után döntik el, mely képviselőcsoporthoz csatlakoznak, hogy európai szinten is hallassák hangjukat.