Mintegy 3,9 millió ukrajnai menekült kapott ideiglenes védelmi státuszt az Európai Unió valamely tagállamában az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetétől idén március 31-éig - közölte hétfőn az uniós statisztikai hivatal.

Az Eurostat adatai szerint a legtöbb Ukrajnából érkező menekültnek Németország biztosított ideiglenes védelmet, 1.067.755 személy, az összes menekült 27 százaléka kapott ott ilyen státuszt. Németországot Lengyelország (976.575, 25 százalék) és Csehország (325.245, 8 százalék) követi.

Romániában 124.035 ukrajnai menekültet tartottak számon 2023. március 31-én.

Idén februárhoz képest márciusban 116.930-cal, azaz 3 százalékkal csökkent az átmeneti védelemben részesülő ukrán menekültek száma. A legnagyobb csökkenést Csehországban (mínusz 122.585; 27 százalék), Svédországban (mínusz 23.635; 49 százalék) és Lengyelországban (mínusz 17.180; 2 százalék) jegyezték. Ezzel szemben növekedést könyveltek el Németországban (33.125; 3 százalék), Olaszországban (7430; 5 százalék) és Romániában (6640; 6 százalék).

Az Eurostat megjegyezte, hogy az adatok az Európai Unió Tanácsának 2022. március 4-én hozott 2022/382-as számú határozata alapján kiadott menedékes státuszokra vonatkoznak. A határozat a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és az ideiglenes védelem bevezetéséről szól.

 

Az egyes uniós tagországok népességéhez viszonyítva az ideiglenes védelemben részesülők ezer főre jutó száma 2023 márciusában Csehországban volt a legnagyobb (30,9), ezt Észtország (27,8), Lengyelország (25,9), Litvánia (24,2) és Bulgária (22,5) követte a sorban. Az uniós átlag 8,7 volt.

2023. március végén az ukrán állampolgárok az ideiglenes védelemben részesülők 98 százalékát adták. Az Európai Unió területén ideiglenes védelmet élvező személyek közel felét (47 százalékát) felnőtt, többségükben 35-64 éves nők tették ki. A menekültek valamivel több mint egyharmada (35 százalék) gyermek, kevesebb mint egyötöde (18 százalék) pedig férfi volt.

Az EU 2022. március 4-én aktiválta az ideiglenes védelemről szóló irányelvet. A direktívát 2001-ben fogadták el, miután Európa a Nyugat-Balkánon zajló fegyveres konfliktusok következtében nagyarányú lakóhelyelhagyással szembesült, különösen Bosznia-Hercegovina és Koszovó irányából.

Az ideiglenes védelem az EU olyan szükséghelyzeti mechanizmusa, amely a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek tömeges beáramlásával járó kivételes körülmények esetén aktiválható.

Az ideiglenes védelmi rendszer lehetővé teszi, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek EU-szerte összehangolt jogokat élvezzenek a tartózkodás, munkavállalás, lakhatás, szociális ellátás, orvosi ellátás terén. A kísérő nélküli gyermekek és tizenévesek esetében biztosított a törvényes gyámsághoz való jog, valamint az oktatáshoz való hozzáférés.

Az ideiglenes védelem kezdetben egy évre szólt, majd meghosszabbították 2025 márciusáig.

Romániában múlt év március 18-ától idén február 24-éig 118.493 tartózkodási engedélyt adtak ki a háború elől menekülő és átmeneti védelemben részesülő ukrán állampolgároknak.

Ligia Deca oktatási miniszter szerint az ukrajnai háború kezdetétől csaknem 3800 ukrán gyermeket vettek fel a romániai óvodákba és iskolákba.

 {
 "excerpt": "Mintegy 3,9 millió ukrajnai menekült kapott ideiglenes védelmi státuszt az Európai Unió valamely tagállamában az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetétől idén március 31-éig - közölte hétfőn az uniós statisztikai hivatal.\n",
 "creationDate": "2023-05-09",
 "permalink": "https://ednh.news/hu/eurostat-marcius-vegeig-39-millio-ukrajnai-menekult-kapott-ideiglenes-vedelmi-statuszt-az-eu-ban/",
 "language": "hu",
 "categories": "Emberi jogok|Gazdaság|Migránsok",
 "media": "Infographic|Photo",
 "imageFeatured": "https://ednh.news/wp-content/uploads/2023/05/agerpres_15364331-scaled.jpeg",
 "status": "publish",
 "authorId": "23",
 "author": "agerpres"
}