A tartalom szabadon felhasználható, de a felhasználásra korlátozások vonatkoznak. A felhasználási feltételek megtalálhatók a FAQ szekcióban.
A letöltés/beágyazás gombra kattintva megerősíti, hogy elolvasta és tiszteletben tartja a felhasználási feltételeket.
Download

Ezt kell tudni az AFP szerint az EU és Fehéroroszország közötti menekültválságról

Befagyott az Európai Unió és Fehéroroszország viszonya a menekültek ügye miatt, miközben amúgy is feszültségek terhelik a Nyugat és a Minszket támogató Moszkva kapcsolatait. A France Presse hírügynökség összefoglalta a lényeges elemeit annak a válságnak, amelynek eredményeként migránsok ezrei várakoznak szörnyű körülmények között a posztszovjet állam és Lengyelország határánál arra, hogy bejussanak az EU területére.

- Beüt a válság -

Főként Közel-Keletről származó menekültek ezrei érkeztek a nyári hónapokban Fehéroroszországba, hogy megpróbáljanak eljutni a posztszovjet országgal szomszédos EU-tagállamok valamelyikébe, Lengyelországba, Lettországba vagy Litvániába.

A Nyugat vádjai szerint Minszk az EU-ba való könnyű átjutás ígéretével csábította az országba a migránsokat, majd a határnál felállított sátortáborokba kényszerítette őket, válaszként azokra a szankciókra, amelyeket Brüsszel vezetett be a Lukasenka-rezsim ellen az ellenzéki hangok elfojtása miatt.

A Fehéroszország és Lengyelország közötti határátkelők térképe

A tartalom szabadon felhasználható, de a felhasználásra korlátozások vonatkoznak. A felhasználási feltételek megtalálhatók a <a href="https://ednh.news/hu/faq" target="_blank">FAQ</a> szekcióban.<br/>A letöltés/beágyazás gombra kattintva megerősíti, hogy elolvasta és tiszteletben tartja a felhasználási feltételeket.

Mivel el akarta kerülni a 2015-ös menekültválság megismétlődését, az EU támogatta Lengyelországot, Litvániát és Lettország a határai elbarikádozásában, annak ellenére, hogy közben közel egy tucat migráns meghalt.

November 16-án a lengyel fegyveres erők könnygáz bevetésével és vízágyúval akadályozták meg, hogy egy több száz fős tömeg az improvizált sátortáborban töltött egyhetes várakozás után átkeljen a határon.

Másnap Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter figyelmeztetett arra, hogy ez a válság „hónapokig vagy akár évekig is” elhúzódhat.

Becslések szerint jelenleg mintegy négyezer személy várakozik a lengyel-fehérorosz határ mentén arra, hogy bejusson az EU területére.

A válság elhúzódására utaló jel, hogy a fehérorosz hatóságok ezen a héten mintegy ezer személyt egy „logisztikai központba” helyeztek el – ezzel a lépéssel félig-meddig állandósulhat a menekülttábor jelenléte az EU határa mellett.

A tartalom szabadon felhasználható, de a felhasználásra korlátozások vonatkoznak. A felhasználási feltételek megtalálhatók a <a href="https://ednh.news/hu/faq" target="_blank">FAQ</a> szekcióban.<br/>A letöltés/beágyazás gombra kattintva megerősíti, hogy elolvasta és tiszteletben tartja a felhasználási feltételeket.

- Mint mondanak a felek -

Az EU vádjai szerint a válságot Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök idézte elő azzal a céllal, hogy párbeszédre kényszerítse Brüsszelt. A dialógust az európaiak szakították meg a fehéroroszországi elnökválasztás után a Lukasenka-rezsim ellenzékét ért retorziók miatt.

A Fehéroroszországot közel három évtizede kemény kézzel irányító államfő tagadja ezeket a vádakat.

Lukasenka múlt héten kétszer is beszélt telefonon Angela Merkel német kancellárral, előtte idén egyetlen nyugati vezetővel sem váltott szót.

A minszki elnök kabinetje november 17-én közölte, hogy hamarosan megkezdődnek a közvetlen tárgyalások Fehéroroszország és az EU között, ezt azonban Németország nem erősítette meg.

Lengyelország falat fog építeni a fehérorosz határon

A tartalom szabadon felhasználható, de a felhasználásra korlátozások vonatkoznak. A felhasználási feltételek megtalálhatók a <a href="https://ednh.news/hu/faq" target="_blank">FAQ</a> szekcióban.<br/>A letöltés/beágyazás gombra kattintva megerősíti, hogy elolvasta és tiszteletben tartja a felhasználási feltételeket.

Ehelyett Berlin azt javasolta, hogy az ENSZ-nek és az EU-nak humanitárius segélyeket kell nyújtania, és támogatniuk kell a határon rekedt emberek hazatelepítését.

Mindazonáltal Angela Merkel szóvivője, Steffen Seibert november 17-én „kívánatosnak” nevezte a párbeszédet Minszkkel a „humanitárius helyzet rendezése érdekében”, annak ellenére, hogy a fehérorosz elnök legitimitását az EU és Németország sem ismeri el.

Varsó számára ez a válság esélyt jelent arra, hogy javítson az uniós megítélésén, miután Brüsszel az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértésével vádolta a lengyel hatóságokat.

A tartalom szabadon felhasználható, de a felhasználásra korlátozások vonatkoznak. A felhasználási feltételek megtalálhatók a <a href="https://ednh.news/hu/faq" target="_blank">FAQ</a> szekcióban.<br/>A letöltés/beágyazás gombra kattintva megerősíti, hogy elolvasta és tiszteletben tartja a felhasználási feltételeket.

Tántoríthatatlanságával és határai lezárásával Lengyelország Európa védőbástyájának szerepét tölti be a menekülthullám ellenében.

Lukasenka fő politikai támogatójaként és finanszírozójaként Moszkva közvetítőként lépett fel, és üdvözölte az EU és Minszk közötti közvetlen kapcsolatfelvételt.

- A menekültek a nagy vesztesek -

A menekültek – többségükben iraki kurdok – mindenüket hátrahagyták a szülőföldjükön, és több ezer dollárt költöttek arra, hogy turistavízummal eljussanak Fehéroroszországba és onnan Európába.

Az EU határai azonban áthatolhatatlannak tűnnek, mind a balti államoknak, mind Lengyelországnak eltökélt szándéka, hogy akár a megítélésüket kockáztatva megakadályozzák az átjutásukat.

Varsó több ezer katonát küldött a fehérorosz határra, és egy fal megépítését is tervezi.

A tél közeledtével beálló fagy még jobban megnehezíti majd a határon várakozó menekültek helyzetét. Csak két választási lehetőségük van: hazatérnek, vagy pedig Fehéroroszországban maradnak abban a reményben, hogy Európa meggondolja magát.

Úgy tűnik, hogy 200-300 iraki már választott: csütörtökön hazaszállította őket Minszkből egy repülő.