Az Európai Unió (EU) a felhasznált energia 17,5 százalékát megújuló energiaforrásokból (vízi, szél- és fotovoltaikus erőművek) nyerte 2017-ben, ami arra enged következtetni, hogy teljesíthető a 2020-ra kitűzött 20 százalékos cél.

Mindegyik EU-s tagállamnak külön kvótája van, amely 0 és 49 százalék között változik, az egyes országok természeti adottságai és lehetőségei függvényében.

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint 11 tagállam - köztük Románia is - már teljesítette az Európa 2020 stratégiában megszabott, megújuló energiára vonatkozó célszámot, tekintettel azonban arra, hogy 2030-ra az Európai Unió végső energiafogyasztásának 32 százalékát kellene megújuló forrásokból fedezni, az Eurostat megjegyzi: "bár jelen állás szerint a 2020-as közösségi cél EU-szinten elérhetőnek tűnik, egyes tagállamoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük, hogy teljesíteni tudják vállalásaikat".

Svédország: Európa bajnoka

A megújuló energia részaránya az északi országokban, Svédországban, Finnországban és Dániában a legmagasabb. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint Svédország végső energiafogyasztásának több mint felét már 2012 óta megújuló forrásokból fedezi. Itt a villamosenergia-termelés több mint 40 százalékát a vízenergia biztosítja, a svédek ugyanakkor főleg bio tüzelőanyagokat használnak lakásaik fűtésére.

Dániában, amely hosszú időn át az importenergiától függött, jelenleg a felhasznált villamos energia 43 százalékát a szélből nyert energia adja, miután az 1970-es évek végén elkezdett befektetéseknek köszönhetően az ország fokozatosan felszámolta széntüzelésű erőműveit.

Hollandia lemaradt

A lista másik végén Hollandia és Luxemburg található, ezek az országok fedezték a legkisebb arányban - 6,6, illetve 6,4 százalékban - megújuló forrásokból végső energiafogyasztásukat. Bár jelentős befektetéseket eszközölt offshore szélerőműtelepekbe, Hollandia még távol áll attól, hogy teljesítse a 2020-as célt. E tekintetben fontos megjegyezni, hogy az ország területének jelentős része a tengerszint alatt helyezkedik el, így nagymértékben ki van téve a klímaváltozás következményeinek. Az ország ugyanakkor az első olyan államok közé tartozott, amelyekben klímaváltozással kapcsolatos per indult, és 2015-ben az egyik bíróság ítéletében elrendelte, hogy az állam 2020-ig legalább 25 százalékkal csökkentse az üvegház hatású gázok kibocsátását.

Franciaország az atomenergiát részesíti előnyben

A hollandiai bíróság ítélete által fellelkesülve négy franciaországi környezetvédelmi civil szervezet márciusban beperelte a francia kormányt, mivel nem tartotta be a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében tett vállalásait. 2017-ben Franciaország végső energiafogyasztásának 16,3 százalékát fedezte megújuló energiaforrásokból, szemben a 2020-ra vállalt 23 százalékos aránnyal. Az ország inkább az atomerőművekbe fektetett be, jelenleg a nukleáris energia teszi ki az energiatermelés több mint 70 százalékát. A párizsi kormány vállalta, hogy 2035-ig leállít 14 atomreaktort, 2022-ig pedig bezár négy hőerőművet, azzal a feltétellel, hogy biztosítani tudja az áramellátást.

Franciaország azt tervezi, hogy 2035-ig leállít 14 atomreaktort.

Németország: szén és szél között

Németországban a teljes energiafogyasztás 15,5 százalékát tette ki a megújuló energia 2017-ben, míg a 2020-as cél 18 százalék. A német energiapolitika alapját továbbra is a szén képezi, miután 2011-ben a berlini kormány úgy döntött, hogy 2022-ig bezárja az ország atomerőműveit. Németországban a szén alapú erőművek biztosítják az áramtermelés 37 és a hőenergia-termelés több mint 30 százalékát.

Európa legerősebb gazdasága azonban azt tervezi, hogy a szennyezőgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalásai betartása érdekében fokozatosan kiiktatja a szénhasználatot. A klímavédelemmel kapcsolatos új kerettörvény elfogadását 2019-re ígérték.