Klaus Iohannis román államfő szerint az eddigieknél határozottabb lépésekre van szükség az Európai Unió részéről az energiaárak csökkentésére, mivel az eddigi intézkedések, bár jók voltak, nem vezettek az árak jelentősebb mérséklődéséhez.

"Én kitartok korábbi javaslatom mellett, miszerint szét kell választani a földgáz piacát a villamos energia piacától, és ezt szerintem egyre több tagállami vezető támogatja. Remélem, az Európai Bizottságot is sikerül meggyőzni arról, hogy ez az egyik olyan intézkedés, amelyik eredményes lehet” – jelentette ki Iohannis az Európai Tanács prágai informális ülése előtt.

A hatóságok keresik a megoldásokat az energiaválságra

Szeptember közepén a szenátus elfogadta az energiaárak korlátozásáról és kompenzálásáról szóló 2022/119-es sürgősségi kormányrendelet módosításait, bővítve a 2023. augusztus 31-éig érvényes energiaár-plafon kedvezményezettjeinek körét. A módosított rendeletről a képviselőház szavazhat majd döntő házként.

A felsőházban több lehetőséget is megvitattak, többek között értékjegyek vagy más kedvezmények biztosítását a három vagy több gyermeket nevelő családok számára, és a legegyszerűbb alkalmazhatóság volt a fő szempont. Emellett az uniós szinten elfogadott javaslatokat és intézkedéseket is át kell ültetni az új jogszabályba.

A rendelethez benyújtott módosító indítványok egyike szerint a termelőknek a villamos energia 70 százalékát kétoldalú szerződéseken keresztül kell értékesíteniük; eltörlik a megawattóránkénti 1300 lejes elszámolási küszöbértéket az úgynevezett végső menedékes szolgáltatók (FUI) számára, az új ügyfelek kivételével; a legalább 100 ezer ügyféllel rendelkező és 2021-ben legalább 500 gigawattóra energiát forgalmazó szolgáltatóknak az ügyfelek fogyasztásának 70 százalékát lefedő, legalább három évre szóló határozott idejű szerződéseket kell kötniük.

A gázszolgáltatók által kiszámlázott végső ár a háztartási fogyasztók esetében legfeljebb 0,31 lej kilowattóránként, a nem háztartási fogyasztók esetében pedig legfeljebb 0,37 lej kilowattóránként.

A szenátusban elfogadott módosítások szerint legtöbb 1 lejt fizetnek kilowattóránként az átlagos havi áramfogyasztásuk 85 százalékáig a kis és közepes vállalkozások, a közüzemi szolgáltatók, az élelmiszeripari vállalkozások, a tudományos és technológiai parkok, a sportberuházásokat irányító vagy kezelő közvállalatok, az ipari parkok működtetői, a gyógyszergyártók és -forgalmazók, a hűtőláncot használó gyógyszertárak, illetve a Romániában hivatalosan elismert egyházak templomai.

Mindeközben az energiaágazati szövetségek a törvénymódosítások negatív hatásaira figyelmeztettek, hangsúlyozva, hogy az energia- és gázszámlák késni fognak, és a háztartásoknak két-három hónap fogyasztását kell majd egy összegben kifizetniük. Mint rámutattak, az energiaszolgáltatóknak nincs idejük a szenátusban elfogadott módosításokhoz igazítani a számlázási szoftvereket, és a valóban rászoruló fogyasztókat támogató intézkedéseket sürgettek. Szerintük jelenleg a történelmi rekordokat döntögetik az energiaárak, és az új törvénynek való megfelelés érdekében a szolgáltatóknak éppen a rekordárak idején kell energiát vásárolniuk. Úgy vélekednek, hogy a szenátusban már elfogadott jogszabállyal a hatóságok voltaképp három évre "befagyasztják" a jelenlegi hatalmas árakat, mert a sürgősségi rendelet szerint az állami hatóságok csak a megawattóránkénti 1300 lejes átlagárat ismerik el.

Bírálták a többletadót, vagyis az "Energetikai Átállási Alaphoz" való hozzájárulást is, amely az ágazati szövetségek szerint "pénz nélkül hagyja a tranzakciós tevékenységet folytató" kereskedőket. "A villamos energia vagy földgáz vételára és az értékesítési ár közötti különbségnek a mindössze 2 százaléka nem fedezi a költségeket" - nyomatékosították.

Nő az infláció; a jegybank új irányadó kamatokat jelentett be

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legutóbbi jelentése szerint a júliusi 14,96 százalékról augusztusban 15,32 százalékra nőt az éves infláció Romániában. Az élelmiszerek 18,22, a nem élelmiszer jellegű termékek 15,98 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 8,26 százalékkal nőtt a múlt év azonos hónapjához képest.

A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa a korábbi 5,5 százalékról 6,25 százalékra emelte az alapkamatot. Az új kamatérték október 6-ától hatályos. Emellett a jegybank a korábbi 6,50 százalékról 7,25 százalékra emelte a lombard hitel kamatát, és 4,50 százalékról 5,25 százalékra a letéti rátát.

A fa mint lakásfűtési alternatíva

A robbanásszerűen emelkedő villamosenergia- és gázárak miatt megnőtt a kereslet az alternatív erőforrások, főleg a tűzifa és a pellet iránt. A kormány szeptemberben úgy döntött, hogy köbméterenként 400 lejben maximálja a tűzifa árát.

Az ágazati szövetségek bírálták az intézkedést, meglátásuk szerint ez több nemkívánatos, a várttal éppen ellentétes hatást eredményezhet. Például eltűnhet a raklapos tűzifa a kiskereskedelmi forgalmazók kínálatából, elakadások lesznek az ellátási láncban, vagy szerződésbontásokra kerül sor a fakitermelési ágazatban, ami hiányhoz vezet majd a piacon. A tűzifára kivetett ársapka negatív hatása lehet továbbá az ellátási hiány növekedése a síkvidéki területeken, egyes szerződések felmondása, valamint a közintézményeket - köztük az iskolákat és a vidéki polgármesteri hivatalokat - ellátó beszállítók hiánya, a közintézmények ugyanis a közbeszerzések elektronikus rendszerén (SEAP) keresztül kötik meg az ellátási szerződéseket. Mi több, a tűzifának és a pelletnek a hazai és az európai piacokon jegyzett ára közötti nagy különbségek az export növekedéséhez vezetnek majd, és az adócsalásnak is kedvez az intézkedés - vélik az ágazati szövetségek. Meglátásuk szerint az lenne a megoldás, ha biztosítanák a kereslet és a kínálat egyensúlyához szükséges fakészletet, ami "hosszú távon tökéletesen megvalósítható és fenntartható", mivel Románia az erdők éves növekedésének a 33 százalékát termeli ki kereskedelmi céllal, míg az európai átlag 67 százalék.

A központi és helyi közintézményekben is az energiatakarékossági intézkedéseket vezettek be.

Az alkalmazottaknak nem szabad felkapcsolniuk a villanyt napközben, és az irodából való távozáskor kötelesek lekapcsolni a termosztátot valamennyi fűtőtestnél, hogy energiát takarítsanak meg és csökkentsék a gáz- és villanyszámlákat.

A hatóságok szorgalmazzák ugyanakkor az épületek energetikai korszerűsítését. A helyi önkormányzatok pénzt igényelhetnek az országos helyreállítási terv (PNRR) révén tömbházak, valamint oktatási intézményeknek, kórházaknak helyet adó épületek energiahatékonyságának növelésére.

 {
 "excerpt": "Klaus Iohannis román államfő szerint az eddigieknél határozottabb lépésekre van szükség az Európai Unió részéről az energiaárak csökkentésére, mivel az eddigi intézkedések, bár jók voltak, nem vezettek az árak jelentősebb mérséklődéséhez.",
 "creationDate": "2022-10-12",
 "permalink": "https://ednh.news/hu/iohannis-az-eddiginel-hatarozottabb-intezkedesekre-van-szukseg-az-energiaarak-csokkentesere-szet-kell-valasztani-a-foldgaz-piacat-a-villamos-energia-piacatol/",
 "language": "hu",
 "categories": "Energia|Gazdaság",
 "media": "Photo",
 "imageFeatured": "https://ednh.news/wp-content/uploads/2022/10/agerpres_15902646.jpeg",
 "status": "publish",
 "authorId": "23",
 "author": "agerpres"
}