A Pfizer Pharmaceutical Group bejelentése, miszerint a COVID-19 elleni oltása kilencven százalékkal csökkentette az új koronavírussal történő fertőzés kockázatát, óriási reményhullámot váltott ki kedden szerte a világon, az Egyesült Államok becslése szerint az ország néhány hét múlva engedélyezett vakcinát kaphat, míg az Európai Unióban erre "2021 elején" kerülhet sor - írja az AFP.

Egyelőre nem világos, hogy a vakcina nyújt-e hosszú távú immunitást. A bejelentés azonban azonnal az optimizmus hullámát indította el és világszerte emelkedést idézett elő a tőzsdéken, alig tíz hónappal azután, hogy szekvenálták az új koronavírus genomját, amit jelentős tudományos sikernek tekintenek.

Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója szerint a bejelentés "biztató", a Twitteren közzétett üzenetében üdvözölte "a soha nem látott innovációt és tudományos együttműködést a világjárvány megszüntetésére!"

Donald Trump amerikai elnök üdvözölte a "nagyszerű hírt". Joe Biden, aki január 20-án Donald Trumpot váltja a Fehér Házban, a "remény" jelét érzékeli a bejelentésben.

A világjárvány miatt elhalasztott 2020-as Tokiói Nyári Olimpiai Játékok szervezői kedden közölték, hogy a bejelentett siker "megkönnyebbülést" okozott, még akkor is, ha úgy döntöttek, hogy egyelőre vakcina nélküli forgatókönyv szerint folytatják a jövő nyárra átütemezett olimpiai játékok előkészületeit.

A Pfizer és német partnere, a BioNTech szerint oltásuk, két adagban, három hét különbséggel adva, "90%-ban hatásos", egy nagyszabású, folyamatban lévő, nem részletezett tanulmány előzetes eredményei szerint. Ez a vakcina 90%-kal csökkentette a betegség kockázatát az oltott csoportban a placebo-csoporthoz képest.

Ez azt jelenti az amerikaiak számára, akik előrendeltek százmillió adagot, hogy az első oltásokra az év vége előtt sor kerülhet, amennyiben a vakcina biztonságosságát jövő hétig megerősítik. A Pfizer arra készül, hogy engedély iránti kérelmet nyújt be az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalához (FDA), amely eldönti, hogy hatékony-e és biztonságos-e a vakcina.

Az oltóanyag forgalmazása csak "néhány hét kérdése" – nyilatkozta a Fox News-nak Alex Azar, a Trump-adminisztráció egészségügyi és emberi jogi titkára olyan összefüggésben, hogy a hivatalban lévő amerikai elnök a COVID-19 elleni oltás kifejlesztését az Egyesült Államok kormányának a jelenlegi egészségügyi válságra adott válasza kulcselemének tekinti.

Az Európai Unióban, amely elővásárolt 200 millió adagot és további 100 millió adagról tárgyal, a Pfizer vakcina "2021 elején" válhat elérhetővé egy európai forrás szerint.

Más országok, például Japán, Kanada és az Egyesült Királyság is megrendeléseket tettek a Pfizernél, és a kezdeti kereslet minden bizonnyal meghaladja a kínálatot, a Pfizer becslése szerint 2020-ban 50 millió dózist képes előállítani, jövőre pedig 1,3 milliárd adagot.

A civil szervezetek már több hónapja aggodalmukat fejezték ki annak kockázata miatt, hogy gazdag országok monopolizálni fogják a vakcinát, valamint az ár miatt, amelyen a Pfizer forgalomba hozza az új oltást. "Az oltás hatékonysága nulla azok számára, akiknek nincs módjuk megvásárolni" – állapította meg Robin Guittard, az Oxfam France szóvivője.

Egy másik kísérleti vakcina, amelyet az amerikai Moderna cég fejlesztett ki, és amelynek eredményei a következő hetekben várhatók, ugyanazt az új, hírvivő RNS-re (RNA messenger) épülő technológiát használja.

Ezek mellett az egész emberiség a tesztelés nagyon előrehaladott szakaszában lévő újabb oltás eredményeit is várja, amelyet az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem fejlesztett ki.

Másfelől viszont felfüggesztették a Sinovac Biotech kínai laboratórium által előállított CoronaVac vakcina klinikai tesztelését, miután a brazil egészségügyi hatóság keddre virradó éjjel bejelentette, hogy "súlyos incidens" történt egy önkéntes esetében. A Sinovac Biotech illetékesei kedden kijelentették, hogy "bíznak az oltás biztonságában", közleményükben úgy fogalmaznak, hogy az incidensnek "semmi köze" az oltóanyaghoz. A Brazil Egészségügyi Felügyeleti Ügynökség (ANVISA) nem közölt részleteket a történtekről, de megjegyezte, hogy az ilyen események halált is okozhatnak.

[btx_image image_id="107570" link="/" position="center"][/btx_image]

Európai korlátozások

Az Egyesült Államok több napig egymás után döntötte meg saját rekordját a SARS-CoV-2 fertőzés új eseteinek számában, jóval meghaladva a napi százezres küszöböt, és hétfőn elérte a 10 millió hivatalosan megerősített esetszámot. Az országban hivatalosan több mint 238 ezer ember halálát okozta a vírus, de az egészségügyi hatóságok becslései szerint a tényleges mérleg jóval meghaladja a 300 ezret.

Az AFP hivatalos forrásokon alapuló jelentése szerint december óta világszerte több mint 50,3 millió új koronavírus-fertőzést regisztráltak.

Európában több mint 12,7 millió esetet jegyeztek. Portugáliában hétfőn egészségügyi szükségállapotot hirdettek, számos korlátozó intézkedéssel, beleértve az éjszakai forgalom tilalmát az ország nagy részén.

A legtöbb európai országban különböző korlátozó intézkedéseket vezettek be, vagy éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el.

Romániában is éjszakai kijárási tilalmat vezettek be - emlékeztet az AFP, Magyarország pedig szerdától kezdve részleges karantént hirdetett meg, és korlátozta a kijárást este nyolc és hajnal öt között.

Tíz nappal a karantén kezdete után a második hullám lassabban terjed Franciaországban, különösen a párizsi régióban.

Az olaszországi járványhelyzet "nagyrészt kicsúszott a hatóságok ellenőrzése alól" - állítják az olasz orvosok, akik felszólították a római kormányt, hogy haladéktalanul hirdesse ki a "teljes karantént".

Az új koronavírus továbbra is áldozatokat szed az ismert személyiségek között: kedden, 65 éves korában meghalt Saeb Erekat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PLO) főtitkára.