Európai uniós viszonylatban Finnország, Svédország, Dánia és Hollandia jár az élen digitális teljesítmény terén - derül ki a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, 2020-ra vonatkozó mutató (DESI) értékeiből, amelyek segítségével nyomon követhető az uniós tagállamok fejlődése digitális versenyképesség terén. Az Európai Bizottság (EB) által június 11-én közzétett DESI szerint a legjobban teljesítő uniós országok világviszonylatban is vezető szerepet töltenek be, ugyanakkor a legnagyobb uniós gazdaságok nem számítanak éllovasnak a digitális ágazatban, ami azt jelzi, hogy az EU-ban fel kell gyorsítani a digitális transzformációt a kettős - digitális és zöld - átalakulás sikeres megvalósítása érdekében.

A digitális teljesítmény még nagyobb hangsúlyt kap a koronavírus-világjárvány közepette, hiszen ebben az időszakban egyértelművé vált a digitális technológiák meghatározó szerepe.

A 2020. május 27-én elfogadott európai helyreállítási terv keretében a DESI információkkal szolgál majd az európai szemeszter digitális ajánlásainak alapját képező országspecifikus elemzésekhez, megkönnyítve a hozzáférést az 560 milliárd euró értékű helyreállítási és rezilienciajavítási eszközhöz.

Az öt digitális területet érintő főbb megállapítások

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató öt fő szakpolitikai területen követi nyomon a tagállamok által elért eredményeket, nevezetesen a hálózati összekapcsoltság, a digitális készségek, az egyéni internethasználat, a digitális technológiák vállalkozások általi integrációja és a digitális közszolgáltatások terén.

A hálózati összekapcsoltság javult, a tagállamok azonban még dolgoznak azon, hogy a nagyon nagy kapacitású vezetékes és mobil hálózatokba történő beruházások ösztönzése érdekében átültessék nemzeti jogrendjükbe a 2018-ban elfogadott új uniós szabályokat. 2019-ben a háztartások 78%-a rendelkezett vezetékes széles sávú előfizetéssel (az öt évvel korábbi 70%-hoz képest), a 4G hálózatok pedig csaknem a teljes európai lakosságot lefedik. Azonban csak 17 olyan tagállam van, amely már osztott ki frekvenciát a legelső 5G sávokban (ez öt országgal több, mint az előző évben). Az 5G-készültség terén Finnország, Németország, Magyarország és Olaszország áll a legjobban. Az uniós háztartások 44%-a van bekapcsolva a nagyon nagy kapacitású vezetékes szélessávú hálózatokba.

A digitális készségek terén további előrelépésre van szükség, különösen mivel a koronavírus okozta válság is igazolta, hogy a megfelelő digitális készségek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a polgárok hozzá tudjanak férni a különféle információkhoz és szolgáltatásokhoz. Az EU lakosságának egy része, pontosabban 42%-a még az alapvető digitális készségekkel sem rendelkezik. 2018-ban mintegy 9,1 milliónyian dolgoztak IKT- (Információs és Kommunikációs Technológiák) szakemberként szerte az EU-ban, 1,6 millióval többen, mint négy évvel korábban. Az IKT-szakembereket toborzó nagyvállalatok 64%-a és kkv-k 56%-a számolt be arról 2018-ban, hogy gondot jelent betölteni az IKT-szakembereknek szánt állásokat.

Bár a világjárvány alatt jelentősen megnőtt az internethasználat, ez a tendencia már a válság előtt is megfigyelhető volt: az emberek 85%-a hetente legalább egyszer használta az internetet (2014-ben ez az arány 75% volt). A legnagyobb mértékben a videohívások mennyisége nőtt, itt a 2018-ban mért 49%-os arány 2019-ben 60%-ra emelkedett az internethasználók körében. Az internetes banki szolgáltatások igénybevétele és az online vásárlások is népszerűbbek, mint korábban: az internethasználók 66%-a, illetve 71%-a szokott élni ezekkel a lehetőségekkel.

A vállalkozások egyre digitalizáltabbakká válnak, és ebben a nagyvállalatok járnak az élen. A nagyvállalatok 38,5%-a már fejlett felhőszolgáltatásokat vesz igénybe, 32,7%-uk pedig nagy adathalmazok (big data) elemzéséről számolt be. A kkv-k túlnyomó többsége azonban még nem alkalmazza ezeket a digitális technológiákat: csupán 17%-uk vesz igénybe felhőszolgáltatásokat, és csak 12%-uk végez elemzést nagy adathalmazokon. Ami az e-kereskedelmet illeti, 2019-ben a kkv-k mindössze 17,5%-a értékesített termékeket vagy szolgáltatásokat az interneten keresztül, ami mindössze 1,4 százalékpontos növekedést jelent 2016-hoz képest. Ezzel szemben 2019-ben a nagyvállalatok 39%-a élt az online értékesítés lehetőségével.

Végezetül az e-kormányzat és az e-egészségügy területén mindinkább terjedőben van a digitális közszolgáltatások igénybevétele, ami nemcsak nagyobb hatékonyságot és megtakarításokat tesz lehetővé a kormányok és a vállalkozások számára, de javítja az átláthatóságot is, és nagyobb részvételt biztosít a polgárok számára a politikai életben. 2019-ben a közigazgatási eljárásokban formanyomtatványokat benyújtó internetfelhasználók 67%-a már online intézte ilyen jellegű ügyeit. 2014-ben ez az arány még csak 57% volt, azaz egyre többen ismerik fel az IKT-alapú szolgáltatások előnyeit a papíralapúakhoz képest. Ezen a területen Észtország, Spanyolország, Dánia, Finnország és Lettország teljesít a legjobban.

Románia a 26. helyet foglalja el a 28 tagállam rangsorában

A 2020-as DESI-mutató alapján Románia a 28 uniós tagállam között (az adatok 2019-re vonatkoznak, és az Egyesült Királyság is szerepel a rangsorban) a 26. helyen áll. Előtte Olaszország, mögötte Görögország és Bulgária helyezkedik el az összesített rangsorban.

Románia hálózati összekapcsoltság tekintetében teljesít a legjobban, köszönhetően a nagy sebességű szélessáv fokozott használatának és a nagyon nagy kapacitású vezetékes hálózat nagyarányú elérhetőségének, főleg városi környezetben. A romániai háztartások 49 százaléka rendelkezett nagyon nagy sebességű (legalább 100 Mbps), széles sávú szolgáltatás előfizetéssel. Ezen a téren Románia az 5. helyet foglalja el uniós viszonylatban.

A gazdaság digitalizálása terén lemaradt az ország, tekintettel arra, hogy a román állampolgárok csaknem egyötöde soha nem használta az internetet, és kevesebb mint egyharmada rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel.

IKT-szakemberek tekintetében Románia jól áll, az IKT-diplomások aránya az egyetemet végzettek 5,6 százalékát teszi ki (az uniós arány 3,6 százalék), digitális közszolgáltatások és internethasználat terén azonban Románia teljesít a leggyengébben az uniós országok közül.