Az Európai Központi Bank (EKB) úgy döntött, hogy maga mögött hagyja a könnyű pénz korszakát, és a magas infláció megfékezése érdekében kamatemelésbe kezdett – derül ki az AFP elemzéséből.

Vegyük szemügyre, ki nyer és ki veszít, ha a hitelfelvételi költségek emelkednek.

A hitelek egyre drágábbak

A kereskedelmi bankok kölcsönt vesznek fel az EKB-tól, cserébe pedig hitelt nyújtanak a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. A hitelfelvevők évek óta kihasználhatták a gazdasági növekedés ösztönzését célzó rendkívül alacsony kamatlábakat.

Amikor az EKB kamatemelésbe kezd, a bankok a magasabb hitelköltségeket áthárítják az ügyfelekre. A lakásvásárlástól kezdve az adósságok újrafinanszírozásán át a vállalati hitelek megszerzéséig minden drágul.

A hitelezők is sokkal alaposabban megvizsgálják a hitelkérelmeket, hogy megbizonyosodjanak arról, nem vállalnak-e túl nagy kockázatot.

Ennek hatása már most érezhető az ingatlanpiacon, ahol a jelzáloghitel-kamatok az elmúlt hónapokban emelkedtek.

Andreas Lipkow, a Comdirect elemzője szerint azonban a jövőbeli lakástulajdonosok kilátásai egyáltalán nem rosszak.

"Az ingatlanszektor finanszírozási költségei csak részben függnek az EKB kamatlábától; a kereslet és a kínálat, illetve a hitelfelvevő hitelképessége is meghatározza őket" – nyilatkozta Andreas Lipkow az AFP-nek.

Az EKB irányadó kamatlábainak változása 2008 óta

Ösztönzés a megtakarítók számára

Az EKB alacsony kamatlábakkal jellemezhető korszaka azt jelentette, hogy a megtakarítók alig vagy egyáltalán nem látták hasznát megtakarított pénzüknek.

A betéti rendelkezésre állás kamatlába mínusz 0,50% volt, mivel az EKB a hitelezés ösztönzése érdekében a bankoknak a felesleges készpénz tárolásáért díjat számított fel.

Sok retail bank áthárította ezeket a költségeket a tehetős bankszámla-tulajdonosokra, akiknek a betétei meghaladtak egy bizonyos szintet. Ezek az ügyfelek türelmetlenül várták, hogy az EKB tekintsen el a betéti rendelkezésre állás mínusz 0,50%-os kamatlábától.

Mivel a bankok üdvözölték a magasabb haszonkulcsok visszatérését a megnövekedett hitelezési bevételeknek köszönhetően, a megtakarítási termékek kamatlábainak előbb-utóbb emelkedniük kell.

A magas infláció azonban azt jelenti, hogy a következő időszakban a megtakarítások reálértékben erodálódni fognak - figyelmeztet Elmar Voelker, az LBBW bank elemzője.

"A kamatlábak (és a megtakarítási termékek kamatainak) emelkedése nem lesz elegendő a jelenlegi magas infláció ellensúlyozására" - magyarázta az elemző.

Rossz hírek az eladósodott kormányoknak

Az euróövezeti kormányoknak is csökkenteniük kell a könnyű pénz évtizedes korszakától való függőségüket, mivel a szuverén adósság egyre drágábbá válik; a leginkább eladósodott euróövezeti országok esetében a negatív hatások már most aggodalomra adnak okot.

Az EKB ígéretet tett arra, hogy válságkezelő eszközzel áll elő a kötvénypiacok nem kívánt "széttöredezésének", vagyis az euróövezet országai közötti hitelfelvételi költségek erőteljes eltérésének megakadályozására.

Minden szem Olaszországra szegeződik, az euróövezet egyik legeladósodottabb országára, ahol az államkötvények hozama máris emelkedett a német hozamokhoz képest.

A Mario Draghi miniszterelnök lemondását követő politikai válság tovább izzítja a piacot.

Az EKB monetáris politikájának szigorítása, noha szükségesnek tartják az infláció elleni küzdelemhez, a kormányok számára kényes időszakban történik, hiszen csökken hitelfelvételi képességük, miközben az emelkedő energiaárak miatt hatalmas kiadásokkal kell megbirkózniuk.

Befektetői aggályok

A részvénypiacok sokáig profitáltak az EKB rendkívül laza monetáris politikájából, ami arra késztette a befektetőket, hogy a magasabb profit érdekében kockázatosabb eszközöket keressenek.

Mivel azonban az EKB csatlakozott a nagy központi bankokhoz az infláció elleni küzdelem felgyorsításában, a recessziótól való növekvő félelmek közepette a globális piacok hanyatlásnak indultak.

A New York-i tőzsde Nasdaq indexe 30%-ot esett 2021 vége óta, mivel a készpénzért kétségbeesetten küzdő technológiai vállalatok nehezen tudnak új finanszírozást szerezni.

A kriptovaluták is visszaestek a közelmúltbeli csúcsokról, mivel a befektetők kockázatkerülőbbé váltak: a bitcoin csak júniusban több mint 40%-ot veszített értékéből.

De mivel az EKB bejelentette kamatemelési szándékát, a pénzügyi szereplőknek "bőven volt idejük felkészülni, ami megakadályozhatja a nagyobb turbulenciákat" a részvénypiacokon – jelentette ki Voelker.