A globális társaságiadó-minimum még távol áll attól, hogy valósággá váljon

Elismerés övezte a G7-ek által kötött megállapodást a multinacionális vállalatokat érintő globális társaságiadó-minimumról, a reform gyakorlatba ültetéséig azonban még hosszú az út és nehéz - mutat rá elemzésében az AFP.

Problémás lesz a megvalósítás a tervet támogató G7-ek csoportján (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Kanada, Japán, Németország és USA) belül is, és Joe Biden amerikai elnöknek is meg kell még győznie a kongresszus elégedetlenkedő tagjait.

Az elmúlt években voltak nézeteltérések az országok között a multinacionális cégek, főleg az amerikai egyesült államokbeli technológiai óriások megadóztatását illetően, mára azonban változott a hozzáállás, a kormányoknak ugyanis új bevételi forrásokra van szükségük, miután a koronavírus-járvány idején hatalmas kiadásaik voltak a gazdaságvédelmi intézkedésekkel.

A G7-ek által szombaton bejelentett megállapodás értelmében a globális minimumadó mértéke országonként legalább 15 százalékos lesz, és a cégeknek ott kell adózniuk, ahol ténylegesen folytatják tevékenységüket, nem csak ott, ahova be vannak jegyezve. Az egyezmény egy hosszú folyamat első lépését jelenti.

"Hosszú utat kell még bejárni" - nyilatkozta az AFP-nek Elke Asen, egy adópolitikával foglalkozó, washingtoni székhelyű agytröszt elemzője.

A globális minimumadó tervét a világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20-ak pénzügyminiszterei is megvizsgálják júliusi ülésükön.

"A neheze még csak ezután következik: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretében zajló tárgyalások 139 állam részvételével. Úgy vélem, beletelik még néhány évbe, amíg a megállapodást gyakorlatba ültetik" - tette hozzá Asen.

Az OECD koordinálja a határokon átnyúló digitális szolgáltatások megadóztatásáról és az adóalap-erózió elleni küzdelemről szóló tárgyalásokat. A globálisan egységes társaságiadó-minimum az OECD által mérlegelt egyik legfontosabb eszköz.

A tárgyalásokhoz közel álló forrás szerint a G7-ek által kötött megállapodás "egy rendkívül fontos első lépés, de még sok munka van hátra" ahhoz, hogy a G20-csoporton belül is egyezség szülessen erről, és a 139 állam többsége támogassa a tervet.

A reform két pillérre alapszik. Az egyik lehetővé teszi az országok számára, hogy megadóztassák a világ száz legnyereségesebb vállalatát - köztük a Facebookot vagy a Google-t - függetlenül attól, hogy hol van ezek székhelye.

A másik pillér "legalább 15 százalékos" globális minimumadó kivetését írja elő, amellyel a cél megakadályozni, hogy az országok egymást túllicitálva, adókedvezményekkel csábítsák magukhoz a multinacionális vállalatokat.

A "leginkább vitatott részletek" azonban, mint a minimumadó pontos mértéke vagy az adóalap, még nem tisztázódtak - véli Simon MacAdam, a Capital Economics közgazdásza.

A washingtoni székhelyű Peterson Institute for International Economics szakembere, Nicolas Veron mégis azon a véleményen van, hogy elegendő ország támogatja a tervet, "és az adó elfogadtatására irányuló szándék optimizmusra ad okot".

Amikor egy ország az adóemelés mellett dönt, a vállalatok kivonulásának kockázatával kell szembenéznie - hívja fel a figyelmet a párizsi Nemzetközi Jövőkutatási és Tájékoztatási Központ igazgatója, Sebastien Jean, hozzátéve, "ha az országok kritikus tömege teszi ezt..., akik kimaradnak, szankciókra számíthatnak".

Biden a G7-ek támogatását ugyan élvezi, otthon azonban kemény munka vár rá, mert az első vonalba tartozó 100 vállalat csaknem fele amerikai.

Asen szerint az amerikai kongresszus hagyományosan lassú az adóegyezmények elfogadásában, "és sok országnak éppen ez az egyik fő aggodalma".

Néhány ország esetében komoly meggyőzőmunkára lesz szükség.

Európát is megosztja a kezdeményezés: a legnagyobb gazdaságok - Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia - támogatják a tervet, az alacsony adókulcsukból profitáló országok azonban nem. A reformot ellenző országok között van Írország is, amely 12,5 százalékos nyereségadójával olyan vállalatokat tudott bevonzani, mint a Google, a Facebook vagy az Apple.

"A tárgyalásokon 139 ország vesz részt, és bármilyen megállapodás születik, annak a nagy és a kicsi, a fejlett és a fejlődő országok igényeit egyaránt szem előtt kell tartania" - jelentette ki Paschal Donohoe ír pénzügyminiszter.

Svájc - ahol a nyereségadó egyes kantonokban 12 százalék alatt van - bejelentette, "meghozza a szükséges intézkedéseket a vonzó gazdasági környezet fenntartása érdekében".

Az Európán kívüli országokat illetően Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter azt mondta, "kemény harcra" számít a G20-csoporton belül, hogy meggyőzzék Kínát, ahol 25 százalékos a társasági nyereségadó, a high-tech vállalatoknak azonban csak 15 százalékos adót kell fizetniük.

"Nehéz lesz 15 százalékon felüli adókulcsot megszabni, ha azt akarjuk, hogy Kína is beleegyezzen" - vélik a tárgyalásokhoz közel álló források.

Asen úgy véli, a megállapodás végleges formája egy "foltmunka lesz, azaz mindegyik ország kicsit másképp fogja alkalmazni, hogy minél inkább hozzáigazítsa saját adórendszeréhez".

"Előfordulhat, hogy a globális adóminimum végül nem lesz 100 százalékban harmonizált" - fogalmazott.