Közzétette csütörtökön az Európai Bizottság (EB) egy friss Eurobarométer-felmérés eredményeit, amelyek értelmében alig néhány hónappal azután, hogy életbe lépett az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozásokra vonatkozó új szabályozás, az uniós polgárok 50 százaléka általánosságban már tud arról, hogy az EU fellép az egyes kereskedők által alkalmazott indokolatlan megkülönböztetéssel szemben.

Ettől függetlenül azonban még van tennivaló az uniós jogban rögzített digitális jogok szélesebb körű megismertetése érdekében, mivel a felmérésben részt vevők mindössze 29%-a van tisztában azzal, hogy konkrétan milyen jogok illetik meg - derül ki az EB közleményéből.

Hét hónappal azután, hogy életbe lépett az indokolatlan geoblokkolással kapcsolatos szabályozás, magas szintű általános fogyasztói tudatosságot tapasztalhatunk az online vásárlások és határon átnyúló értékesítések korlátozása elleni új intézkedéseket illetően - mutat rá az Európai Bizottság.

A csütörtökön közzétett Eurobarométer-felmérés része annak az értékelési folyamatnak, amellyel az EB olyan ágazatokban kívánja felmérni a fogyasztói igényeket és piaci realitásokat, amelyek jelenleg nem vagy csak részben tartoznak a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló szabályok hatálya alá. Ezt az értékelést is figyelembe veszik majd a szabályok 2020 márciusára tervezett első felülvizsgálatakor, amelynek során megnézik, hogy indokolt lenne-e a rendelet hatályának kiterjesztése. A felmérés például egyértelműen azt mutatja, hogy a fogyasztók határokon átnyúló viszonylatban leggyakrabban audiovizuális és más elektronikusan nyújtott, szerzői joggal védett tartalmakat, például zenei közvetítéseket és letöltéseket, e-könyveket és játékokat keresnek. Az ilyen tartalmakra a jelenlegi szabályozás hatálya nem terjed ki, de a közeljövőben vélhetően nagy figyelmet szentel majd ezeknek az uniós jogalkotás.

Az elmúlt négy évben csaknem megkétszereződött (a 2015-ben mért 8%-ról 2019-ben 15%-ra emelkedett) azon internetfelhasználók száma, akik más EU-s országban lévő elektronikus tartalmakat kívántak elérni. A más EU-s országban keresett legnépszerűbb tartalmak közé tartoznak az audiovizuális (a válaszadók 9%-a) és a zenei (a válaszadók 8%-a) tartalmak. A felmérés arra is rámutat, hogy különösen a fiatalok körében észlelhető növekvő tendencia e tekintetben: az összesített érték csaknem kétszeresét (28%) teszi ki azon 15 és 24 év közötti válaszadók száma, akik határokon át próbáltak ilyen szolgáltatásokat elérni.

A válaszadók leggyakrabban azért próbáltak ilyen tartalomhoz hozzáférni, mert az nem volt elérhető saját országukban (44%), vagy határokon túl nagyobb volt a kínálat (39%). Azon válaszadók közül, akik nem próbáltak más uniós ország felhasználói számára kínált tartalmakhoz hozzáférni, a többséget bevallása szerint érdekelné ez a lehetőség, különösen az audiovizuális tartalmak (31%) és a zenei tartalmak (29%). Az arányok a fiatalok körében magasabbak - mutat rá az Európai Bizottság.

„Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás tavaly decemberi betiltásával újabb konkrét lépést tettünk afelé, hogy az európai polgárok és vállalkozások maximálisan kiaknázhassák a digitális kor nyújtotta előnyöket. Örömmel látom, hogy az európaiak többsége él is új digitális jogával, amely azon 35 új digitális jog és szabadság egyike, amelyeket a digitális piac az új jogi kerettel teremtett számukra” - nyilatkozta a digitális egységes piacért felelős alelnök, Andrus Ansip.

Marija Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Az indokolatlan geoblokkolást megszüntető új szabályok a fogyasztók és a kereskedők javát egyaránt szolgálják azáltal, hogy tisztességesebb hozzáférést biztosítanak az EU egységes piacán kínált termékekhez és szolgáltatásokhoz. Azok a vállalatok, amelyek továbbra is korlátozzák a fogyasztók hozzáférését, egyszerűen megsértik a törvényt. A Bizottság a szabályok betartásának biztosítása érdekében továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet”.

A 2018. december 3-án hatályba lépett, az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozást tiltó rendelet az online értékesítések során tapasztalt, a vevő állampolgárságán, lakóhelyén vagy letelepedési helyén alapuló megkülönböztetéssel szemben lép fel az egységes piacon belül. A rendelet nem kötelezi a kereskedőket arra, hogy az EU egész területén biztosítsanak hozzáférést tartalmaikhoz, illetve értékesítsék és szállítsák ki azokat, hanem azt tiltja meg, hogy diszkriminálják a vásárlókat azok állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján, amennyiben a kereskedők által kínált áruk és szolgáltatások egyébként is megtalálhatók az illető tagállamban.

A rendelet az elektronikus kereskedelemre vonatkozó szabályozás része, melynek célja fellendíteni az EU-ban a határokon átnyúló online értékesítést, egyrészt a fogyasztók érdekében, akiknek így nagyobb választék áll a rendelkezésükre, és több garanciát élvezhetnek, másrészt az online kereskedők érdekében.

A digitális egységes piaci stratégiának köszönhetően 2018 áprilisa óta az európai polgárok akkor is elérhetnek filmeket, sporteseményeket, e-könyveket, videojátékokat vagy zenei szolgáltatásokat, ha más tagállamba utaznak. Továbbá az új szabályokkal a műsorszolgáltatók könnyebben bővíthetik online kínálatukat a határokon túl, a polgárok pedig nagyobb kínálatból választhatnak, és a más EU-tagállamokból származó tartalmakhoz is hozzáférhetnek.