Az Új START-szerződés: lejáró fegyveregyezmény a hidegháborús ellenfelek között

Moszkva - Oroszországnak és az Egyesült Államoknak február 5-éig kell meghosszabbítaniuk a nukleáris hadászati támadófegyverzetek csökkentésére vonatkozó kulcsfontosságú egyezményüket, amely az utolsó fegyverzetkorlátozási paktum a volt hidegháborús ellenfelek között.

Az AFP számba vette a legfontosabb részleteit az Új START-szerződésnek, amelynek hatálya valamivel több mint két héttel azután jár le, hogy hivatalba lépett Joe Biden amerikai elnök.

         - Az „újraindítás” öröksége -

Az egyezményt 2010-ben írta alá a cseh fővárosban, Prágában Barack Obama akkori amerikai elnök, valamint Dmitrij Medvegyev orosz vezető, és Obamának a Kremllel való kapcsolat „újraindítására” tett erőfeszítései kulcsfontosságú elemének tekintették.

Az Egyesült Államok és Oroszország február 5-éig megpróbálja meghosszabbítani az Új START-szerződést, de a felek között kölcsönös bizalmatlanság van, miután tavaly az amerikai törvényhozók azzal vádolták a Kreml által támogatott hackereket, hogy hatalmas kibertámadást indítottak az amerikai kormányzati intézmények ellen.

         - Nukleáris korlátozások -

Az egyezmény legfeljebb 1550-re korlátozza a riválisok által birtokolható nukleáris robbanófejeket, ez mintegy 30 százalékkal kevesebb a 2002-ben meghatározott határértékhez képest, és legtöbb 800-ban állapítja meg a hordozóeszközök (kilövők és nehézbombázók) számát – ami még mindig elegendő ahhoz, hogy a világot többször elpusztítsák.

A szerződés egy sor kölcsönös helyszíni ellenőrzést is előír a Ronald Reagan volt amerikai elnök fegyverzet-ellenőrzési politikáját meghatározó „trust but verify” (bízz meg benne, de ellenőrizd) elvnek megfelelően.

Az Új START megújításának protokollja egyszerű: mindössze azt követeli meg, hogy Washington és Moszkva diplomáciai jegyzéket cseréljenek.

         - Trump Kína-aggodalma -

A megállapodás megújításáról szóló tárgyalások megfeneklettek Donald Trump volt amerikai elnök hivatali ideje alatt, aki sikertelenül lobbizott azért, hogy a korlátozásokhoz Kína is csatlakozzon.

A tavalyi bécsi tárgyalások alatt a Trump által megbízott amerikai küldöttségvezető egy fotót tweetelt, amelyen egy, a tárgyalóteremben üresen álló szék látható, előtte egy kínai zászlóval, és azzal a szöveggel, hogy „Kína nem jelent meg”, noha senki sem számított arra, hogy Peking képviselőt küld a tanácskozásra.

         - Az utolsó paktum -

Trump hivatali ideje alatt az Egyesült Államok két nagy nemzetközi egyezményből is kilépett - az iráni nukleáris egyezményből és a Nyitott Égbolt egyezményből -, és felmondta az Oroszországgal kötött, a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló (Intermediate-Range Nuclear Forces - INF) megállapodást.

Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető, aki megállapodott Reagannal az INF-szerződésről, felszólította Oroszországot és az Egyesült Államokat, hogy hosszabbítsák meg az Új START-szerződést, és működjenek együtt a két ország nukleáris fegyverzetének további csökkentése érdekében.

         - A nyitás irányába tett gesztusok az utolsó métereken -

A tavalyi amerikai elnökválasztást megelőző hónapokban a két fél tett néhány lépést annak érdekében, hogy megállapodjanak az Új START meghosszabbításáról, ezek a törekvések azonban sikerteleneknek bizonyultak.

Vlagyimir Putyin orosz vezető azt javasolta, hogy a szerződést minden előfeltétel nélkül hosszabbítsák meg egy évvel, hogy lehetőséget teremtsenek a „lényegi tárgyalások” lefolytatására.

Az Egyesült Államok elvetette ezt a lehetőséget, azzal érvelve, hogy egy egész sor feltételt javasolt a hosszabbításhoz.

Putyin akkor megjegyezte, „rendkívül szomorú” lenne, ha lejárna a hatálya egy olyan szerződésnek, amely sikeresen féken tartotta a fegyverkezési versenyt.

         - Ötéves hosszabbítás -

Néhány nappal azután, hogy Bident beiktatták az Egyesült Államok elnökévé, a Fehér Ház közölte, hogy Washington a szerződés ötéves meghosszabbítását szorgalmazza.

A Kreml üdvözölte a kezdeményezést, míg Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő arról beszélt, hogy minden a javaslat részleteitől függ.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözölte az erőfeszítéseket, és arra figyelmeztetett, ne teremtsenek olyan helyzetet, amelyben „semmilyen korlátozás nincs a nukleáris robbanófejekre vonatkozóan”.