Az Egyesült Államok és Kína gazdasági háborújának kereszttüzébe került Európa, Washington terve a zöldipar fellendítésére járulékos károkat okozhat a kulcsfontosságú szövetségesének – írja az AFP.

Az Egyesült Államok nemrég elfogadta az amerikai inflációcsökkentő törvényt (IRA). Ez a jogszabály egy 370 milliárd dolláros beruházási, adócsökkentési és támogatási csomagot ír elő a zöldipar olyan ágazatai számára, mint például az elektromos járművek akkumulátorainak gyártása vagy a napelemek előállítása. A törvény az éghajlatváltozás elleni fellépés valaha elfogadott legnagyobb amerikai programja.

Ám az uniós döntéshozók bírálták a jogszabály egyes protekcionista intézkedéseit, arra hivatkozva, hogy diszkriminálják az európai autógyártókat.

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter és német kollégája, Robert Habeck kedden Washingtonba utazik tárgyalni Janet Yellen amerikai pénzügyminiszterrel, hogy megpróbálják feloldani a patthelyzetet.

Az IRA célja fellendíteni a zöldiparnak azokat az ágazatait, amelyek kulcsfontosságúak lesznek a jövő gazdasága számára, mint például az elektromos járművek akkumulátorainak gyártása vagy a napelemek előállítása.

A jogszabály szerint az amerikai cégek a kínai riválisaikéhoz hasonló támogatásokat kaphatnak majd, azzal a feltétellel, hogy termékeiket belföldön gyártsák.

„Az IRA egyik fő célkitűzése, hogy kizárja a kínai beszállítókat a zöldenergia-szegmens ellátási láncaiból” – jelentette ki Tobias Gehrke, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának tagja. Elmondta, hogy az Egyesült Államok számára a kínai importtól való függőség csökkentése a prioritás.

A washingtoni Brookings Intézet tanulmánya szerint a világ akkumulátorcella-gyártásának 78 százalékával és a nagy lítium-ion akkumulátorgyártó üzemek háromnegyedével rendelkező Kína uralja az elektromos járművek ágazatát.

„Túl későn kaptak észbe”

Az IRA borzolja a kedélyeket az Európai Unióban, az EU vezetői ugyanis attól tartanak, hogy a nagylelkű amerikai támogatási csomag arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a termelésüket az Egyesült Államokba helyezzék át.

Az EU olyan mentességeket kért Washingtontól az európai cégek számára, amelyeket az Egyesült Államok a kereskedelmi partnereinek, Kanadának és Mexikónak biztosít. Ezek a próbálkozások azonban eddig nem vezettek eredményre.

Gehrke szerint lépésével Washington elsősorban az ipari munkahelyek számának növelését és a Kínából származó importtól való függőség csökkentését célozza, és „túl későn kapott észbe”, mert nem számolt az európai, japán és dél-koreai szövetségesekre gyakorolt hatásával.

„Nem hiszem, hogy Amerika meg akarja büntetni Európát... Szerintem egyáltalán nem gondoltak Európára” – jelentette ki.

Cecilia Malmstroem, a washingtoni Peterson Intézet vezető munkatársa egyetért ezzel. „Európa a Kínától való függőség csökkentésére irányuló erőfeszítések egyfajta járulékos áldozatává vált. Nem hiszem, hogy az intézkedés szándékosan az európaiakat célozza” - mondta az EU korábbi kereskedelmi biztosa.

Az IRA inkább a Donald Trump elnöksége idején meghirdetett amerikai-kínai kereskedelmi háború terméke.

Trump 2018-ban büntetővámokat vetett ki Kínára, amelyeket Joe Biden elnök – Washington Pekinggel szembeni harcias hangnemével együtt – megőrzött. A büntetővámokat egyes elektronikai alkatrészek Kínába irányuló exportjának korlátozása és chipelőállítás 2022-es szabályozása követte, amely tartalmaz egy 53 milliárd dolláros támogatási csomagot is az amerikai félvezetőgyártás növelésére.

Ezután fogadták el az amerikai inflációcsökkentő törvényt.

A szubvenciók versenye

Európa aggodalmai fokozódtak, miután a világjárványok és az ukrajnai háború okozta gazdasági válságok és az ellátási láncok zavarai megkérdőjelezték a globalizáció szabályait.

Félő volt, hogy az újraiparosításra való globális összpontosítás a szubvenciók versengéséhez vezet az Egyesült Államokban, Kínában, illetve Európában, ahol az Európai Bizottság megkönnyítené a vállalatoknak nyújtott állami támogatásokat.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi főigazgatója, Pascal Lamy szerint Európának „nyomást kell gyakorolnia” Washingtonra, mert az IRA „inkább Európa-ellenes, mint Kína-ellenes”.

Gehrke szerint a történelmi szövetségesek közötti patthelyzet kérdéseket vet fel Európa Kína-stratégiájával kapcsolatban is, mivel egyre jobban függ az elektromos járművek kínai gyártmányú alkatrészeitől.

„Az amerikaiakhoz hasonlóan az európai zöldenergia-ellátási láncok már most is veszélyesen függenek Kínától” – jelentette ki. „E függőségek csökkentése az EU gazdasági érdeke, és segíthet meggyőzni Washingtont arról, hogy Európa szükséges és hasznos partner Kína számára” – tette hozzá.