A biotechnológiai startupoktól kezdve a Big Pharmáig vállalatok tucatjai versengenek a COVID-19 elleni biztonságos és hatékony oltóanyag kifejlesztéséért, egyrészt mert nagy szüksége van a világnak erre a vakcinára, másrészt pedig mert igen jelentős profitra tehetnek szert általa - írja az AFP, amely ismét számba vette, mit sikerült elérni ez idáig a világszerte már több mint egymillió ember életét kioltó koronavírus elleni "csodafegyver" megtalálása felé vezető úton.

Fejlesztés alatt álló COVID-19 elleni vakcinák

[btx_image image_id="104671" link="/" position="center"][/btx_image]

- Hány oltóanyag van előkészülőben? -

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 42 olyan vakcinát azonosított, amelyek kifejlesztése a klinikai vizsgálatok szakaszában van. Június közepén még csak 11 ilyen oltásról számoltak be.

A 42 oltás közül tíz a tesztelés harmadik szakaszában van, amikor széles körben, különböző kontinenseken élő több tízezer ember bevonásával vizsgálják a hatékonyságát.

A vakcináért folyó hajtóvadászatban részt vevő legígéretesebb szereplők közé tartozik a Moderna nevű amerikai biotechnológiai vállalat, az amerikai BioNTech és a német Pfizer közös projektje, néhány kínai állami gyógyszerészeti laboratórium, valamint az Oxford Egyetem és az AstraZeneca vállalat által koordinált közös európai projekt.

- Milyen vakcinák készülnek? -

Az oltóanyag előállítása terén vannak már kipróbált és bevált módszerek, illetve kísérleti jellegű próbálkozások is.

A "klasszikus" oltások inaktivált, "halott" kórokozókat tartalmaznak, míg más vakcinák élőállításakor élő, de legyengített vírustörzseket alkalmaznak, amelyek azonban elég erősek ahhoz, hogy beindítsák az antitesttermelést, anélkül, hogy megbetegedést okoznának.

Az úgynevezett "alegység-vakcinák" egy vírusfragmenst használnak a megfelelő immunválasz kiváltására.

A vírusvektoros oltások élő sejteket használnak fel a DNS szállítására, így indukálva az immunitást. Például egy kanyaró elleni vakcina az új koronavírus egyik specifikus fehérjéjével módosítva felhasználható a COVID-19 ellen.

Mindemellett léteznek még gén alapú, kísérleti oltások, amelyek DNS- és RNS-fragmensek felhasználásával hatnak.

- Az eddigi eredmények -

Ez idáig csak a tesztelések első és második szakaszának eredményeit tették közzé a különféle orvosi szaklapokban.

A The Lancet múlt pénteki számában közölt egy anyagot, miszerint a kínai Sinopharm vállalat által kifejlesztett oltóanyag immunválaszt váltott ki.

Ehhez hasonló tanulmányok ismertették az elmúlt hetekben, hogy milyen szakaszban tart jelenleg az egyik orosz vakcina, valamint az Oxford Egyetem, továbbá a CanSino kínai vállalat, illetve a Moderna által előállított oltóanyag kifejlesztése.

Bár az előzetes eremdények biztatóak, még korai lenne kijelenteni, hogy ezek a vakcinák sikeresek lesznek. Két másik, a Johnson&Johnson, valamint az Eli Lilly által kifejlesztett oltóanyagok esetében biztonsági okokból nemrég ideiglenesen leállították a tesztelést.

Ez azonban nem feltétlenül rossz hír - véli Stephen Evans, a londoni Higiéniai és Trópusi Gyógyászati Iskola farmakoepidemiológiai professzora.

"Az a tény, hogy ideiglenesen leállították ezeket a teszteléseket, azt jelzi, fontos, hogy a tesztelésekben részt vevő személyek biztonságát monitorozó folyamat megfelelően működjön" - jelentette ki.

Több olyan esetre is fény derült az elmúlt időszakban, amikor a COVID-19-ből kigyógyult páciensek másodszorra is megfertőződtek egy másik vírustörzzsel, és ez számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy milyen időszakra biztosít védettséget az oltás.

- Gyorsaság versus biztonság -

A kínai, az orosz, illetve az amerikai kormányok által támogatott vállalatok mind arra törekszenek, hogy elsőként érjenek célba.

Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus elején bejelentette a Sputnik V vakcina győzelmét, még mielőtt az oltóanyag klinikai tesztelésének harmadik szakasza elkezdődött volna. Ennélfogva az oroszokat leszámítva kevesen vállalták az oltás kipróbálását, a szakemberek pedig azt hangoztatták, hogy Putyin bejelentése túl korai volt.

Donald Trump a november 3-án tartandó amerikai elnökválasztás előttre ígérte a vakcinát, de aligha tudja majd tartani a szavát. A hónap elején az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) illetékesei azt mondták, hogy a beoltástól számítva legalább két hónapnyi adatra van szükség ahhoz, hogy kibocsássák a sürgősségi használatra szóló engedélyt. A Pfizer pedig pénteken bejelentette, hogy november közepéig nem készül el a vakcinájuk.

"A COVID-19 elleni oltóanyagokat az különbözteti meg a többi vakcinától, hogy a közegészségügyi vészhelyzet miatt sokkal gyorsabb ütemű a kifejlesztésük és az engedély megszerzésére irányuló folyamat is" - jegyezte meg az Európai Gyógyszerügynökség. De még erre a szükséghelyzetre hivatkozva sem lehet eltekinteni a szabályoktól.

"Ahhoz, hogy megkapja a jóváhagyást, az Európai Unióban valamennyi vakcinának ugyanolyan szigorú szempontok szerinti értékelésen kell átesnie, mint bármely más gyógyszernek" - nyomatékosítja közleményében az Európai Gyógyszerügynökség.

A vakcinákba vetett bizalom régiók szerint