A lengyel határtól csak egy kőhajításnyira fekvő németországi település, Tschernitz üveggyárában az izzó kemencék zaja sem tudja elfedni az aggodalmakat, amelyeket az orosz gázcsapok elzárásnak kilátása váltott ki - írja az AFP.

A hatalmas gyárban üveglapok százait formázzák az automata gépek az üzem alkalmazottainak felügyelete alatt. Az itt készült üveglapok napelemekbe kerülnek majd.

"Európa legnagyobb gyártóinak szállítunk" - nyilatkozta a GMB Glasmanufaktur Brandenburg vezetője, Torsten Schroeter.

A gyár vörösen izzó kemencéiből 10 millió négyzetméter üveg kerül ki évente. Ez az összetevő nélkülözhetetlen a napenergia hasznosításához, így az iparág gázszükséglete jelentősen nőtt az elmúlt időszakban.

Az olcsó gázhoz való hozzáférés a közelmúltig nem jelentett problémát, így az üzem fel tudta venni a versenyt az ágazatban vitathatatlanul világelső kínai riválisaival. Az ukrajnai háború előidézte áremelkedés, valamint a Németország és számos európai ország fő gázbeszállítójának számító Oroszországnak a gázcsapok elzárásával való fenyegetőzése azonban komoly félelmeket keltett az iparágban.

"Ha Oroszország leállítja a gázszállítást, nekünk teljesen le kellene állnunk a termeléssel" - nyilatkozta Schroeter az AFP-nek.

A gázszállítás hirtelen leállításának veszélye nemcsak Tschernitzben okoz aggodalmakat, hanem Németország valamennyi olyan iparágában, amely nagymértékben függ az orosz energiahordozótól.

A háború kitörése előtt az Európa legerősebb gazdaságaként számon tartott Németország a felhasznált gázmennyiség 55 százalékát szerezte be Oroszországtól.

"Az energiapiacnak az elmúlt évtizedekben tapasztalt deregulációja arra késztetett, hogy a legolcsóbb gázt válasszuk, és ez az orosz vezetékeken át érkezett" - ismerte el februárban Sigmar Gabriel volt alkancellár.

Az Ukrajna elleni orosz invázió azonban drámai módon felfedte a német energiaszektor Achilles-sarkát. Azóta Berlin igyekszik csökkenteni az Oroszországtól való energiafüggőségét, de az ország nem rendelkezik a szükséges infrastruktúrával ahhoz, hogy nagy mennyiségű gázt importáljon más beszállítóktól, például az Egyesült Államokból vagy Katarból. Részben ez áll annak hátterében, hogy a német kormány eddig nem támogatta az orosz gáz európai bojkottját.

Az ukrajnai fegyveres konfliktus hatására már nőttek az energiaárak, márciusban 39,5 százalékkal emelkedtek, ami további nyomást gyakorol az iparágra.

Tschernitzben évente közel 170 gigawattórára van szükség, hogy az üveggyártáshoz használt nyersanyagok - kvarc vagy dolomit - elérjék a több mint 1600 Celsius-fokos hőmérsékletet.

"Egy esetleges gázembargó a termelés leállásához, munkahelyek megszűnéséhez és bizonyos esetekben a termelőegységek jelentős károsodásához vezethet" - véli a Német Ipari Szövetség (BDI).

Az LBBW bank tanulmánya szerint a papír-, az acél- és főleg a vegyipari ágazat tartozik a legveszélyeztetettebbek közé.

A BASF vegyipari óriáscég arra figyelmeztetett, hogy amennyiben az orosz gázszállítás a felére csökken, le kell állítania a termelést mintegy 30.000 embert foglalkoztató ludwigshafeni üzemében.

"Egy esetleges teljes orosz energiaembargó az energiaigényes iparágak gázfogyasztásának korlátozására kényszerítené Németországot", ami recesszióhoz vezetne - mondta Andrew Kenningham, a Capital Economics vezető közgazdásza.

Tschernitzben a gázellátás leállítása súlyos következményekkel járna. A hűtés helyrehozhatatlan károkat okozna a kemencékben, a vállalatnak gyakorlatilag "mindent újra kellene építenie", kezdve az új alkatrészek megrendelésével, ami hónapokig, ha nem évekig tartana - magyarázta Schroeter.

"Nem létezik alternatíva" az orosz gázra - tette hozzá.

Más fosszilis tüzelőanyagok, például a szén használata ebben az iparágban nem jöhet szóba. A vállalat már most is egy hibrid rendszert alkalmaz a kemencék kifűtésére, a gáz mellett villamos energiát is használva, utóbbi azonban a szükségletek mindössze 10 százalékát biztosítja.

Idővel a hidrogén kiválthatja a földgázt, egyelőre azonban Németországban sem az infrastruktúra, sem az ellátás nem elégséges.

A tschernitzi gyár mintegy 300 alkalmazottjának napjai bizonytalanságban telnek, aggodalommal tölti el őket a gyár és az évszázadok óta a helyi gazdaság részét képező üvegipar jövője.

Az üzem sorsának alakulása azonban ennél jóval messzebbre mutat - figyelmeztet Schroeter. "Nélkülünk lehetetlenné válik a zöld átállás Németországban" - hangsúlyozta.