Oroszország ukrajnai inváziójának kezdetétől az Európai Unió (EU) és a NATO tagállamai katonai és humanitárius támogatást nyújtanak az ukránoknak. Az EU történelme során először finanszírozta fegyverek és felszerelések beszerzését és szállítását, emellett politikai, pénzügyi és humanitárius segítséget nyújtott, valamint súlyos szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben.

A hivatalos adatok szerint a háború kezdete óta az EU tagállamai és pénzügyi intézményei az Európa Együtt kezdeményezés részeként több mint 37,8 milliárd eurót mozgósítottak Ukrajna gazdasági, társadalmi és pénzügyi ellenálló képességének megerősítésére, makroszintű pénzügyi támogatás, költségvetési támogatás, gyorssegély, válságkezelés és humanitárius segítségnyújtás formájában. Ezen túlmenően a katonai segítségnyújtási intézkedések mintegy 15 milliárd eurót tesznek ki, amelyből 5,6 milliárd eurót az európai békefenntartási mechanizmus keretében mozgósítottak. Ezzel az orosz agresszió kezdete óta Ukrajnának nyújtott támogatás teljes összege mintegy 53 milliárd eurót tesz ki. Az Európai Bizottság honlapja szerint az Ukrajnának nyújtott támogatás teljes összege mintegy 70 milliárd euróra tehető, ha ideszámoljuk a befogadó tagállamoknak biztosított forrásokat is, amelyeket az ukrán menekültek ellátására fordítottak.

Szolidaritási folyosók jöttek létre Ukrajna mezőgazdasági exportja, valamint egyéb áruk kivitele és behozatala számára is. Az Európai Bizottság, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Románia, Szlovákia, a Moldovai Köztársaság, Ukrajna, az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Világbank-csoport együttesen egymilliárd eurót mozgósított a globális élelmezésbiztonság megerősítése és az ukrán gazdaság számára létfontosságú erőforrások biztosítása érdekében. A Bizottság emellett polgári védelmi logisztikai központokat hozott létre Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában, hogy megkönnyítse az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében nyújtott segítség szétosztását.

A hivatalos romániai adatok szerint 2022. március 18. és 2023. február 24. között 118.493 tartózkodási engedélyt adtak ki az ideiglenes védelemben részesülő ukránok számára. 2023. március 31-én 124.035 ukrajnai menekült volt az országban. Egy évvel a háború kezdete után közel 3800 menekült gyermek vett részt órahallgatóként az iskolákban és óvodákban, és több mint 6700 ukrán állampolgár talált állást Romániában.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR) szerint a legtöbb ukrán menekült Németországba (1.069.730), valamint Lengyelországba (994.775), Csehországba (345.880) és Kanadába (234.542) ment. A legkevesebb ukrán menekült Bosznia-Hercegovinában (175), Máltán (2145), Izlandon (3010) és Albániában (3210) van.

Adományozói kötelezettségvállalások és az EU és a NATO tagállamainak katonai kiadásai

A Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint a legnagyobb pénzügyi támogatást Ukrajnának az uniós tagállamok és intézmények nyújtották, több mint 35 milliárd eurót, valamint az Amerikai Egyesült Államok, több mint 24 milliárd eurót. A humanitárius segélyek tekintetében is az EU egésze (intézmények és tagországok) és az USA a fő támogató; előbbi több mint 7 milliárd euró, utóbbi több mint 3 milliárd eurónyi humanitárius segítséget nyújtott. A katonai kötelezettségvállalások tekintetében is az EU egésze (több mint 19 milliárd euróval) és az USA (több mint 43 milliárd euróval) a két legnagyobb támogató.

A 2022 februárja és 2023 februárja közötti időszakban a legnagyobb pénzügyi támogatást 2022 novemberében kapta Ukrajna, több mint 18 milliárd eurót; a legnagyobb katonai és humanitárius segélyt 2022 decemberében, előbbit 4 milliárd euró, utóbbit 24 milliárd euró értékben. Összességében 2022 áprilisában (több mint 15 milliárd eurót), novemberében (több mint 20 milliárd eurót) és decemberében (több mint 41 milliárd eurót) kapta Ukrajna a legtöbb támogatást a kieli adatok szerint.

Románia katonai kiadásai a 2014-es szintről - amikor a GDP 1,3 százalékát tették ki - 2020-ra a GDP 2 százalékára nőttek; a világjárvány éveiben (2021-ben és 2022-ben) a GDP 1,9 százalékára (2021), majd 1,7 százalékára (2022) csökkentek. 2021-ben Románia lakossága 19.119.880 fő, bruttó hazai terméke 284.087,56 millió dollár volt a Világbank adatai szerint.

2022. február 24-én a védelmi minisztérium bejelentette, hogy az ukrajnai biztonsági helyzetre való tekintettel a román hadsereg katonai parancsnoki pontokat aktivált, amelyek feladata a helyzet figyelemmel kísérése, valamint a különleges helyzetek esetén bevetendő erők és eszközök koordinálása.

A védelmi tárca akkor azt is közölte, hogy az előzetesen kidolgozott intézményközi együttműködési terveknek megfelelően megtette az összes szükséges válaszintézkedést, azokat is, amelyek közvetlenül az intézményre hárulnak, és azokat is, amelyekkel a nemzetbiztonsági rendszer más elemeit támogatják.

Az Ukrajnának nyújtott támogatás tekintetében Románia a humanitárius dimenzióra összpontosított, orvosi segítséget nyújtott és egészségügyi célzatú légi evakuálást biztosított más országokba a sérült ukránok számára. A válság kezdete óta Románia hozzájárult a humanitárius segélyek célba éréséhez, a suceavai humanitárius központ működésbe lépésével pedig tovább bővítette a segítségnyújtási kapacitást. 2022. február 27-én a védelmi minisztérium bejelentette, hogy az alárendeltségébe tartozó 11 kórházat felkészítette a sebesült ukrán katonák ellátására.

Ugyanebben az időszakban az ukrán védelmi minisztérium kérésére Románia lőszert és lövedékálló felszerelést tartalmazó gyorssegélyt küldött Ukrajnának, ezzel támogatva az Orosz Föderáció agressziójának visszaverésére irányuló ukrajnai erőfeszítéseket. A lőszer, valamint a 2000 lövedékálló védősisak és 2000 golyóálló mellény értéke mintegy kétmillió euró volt.

Románia intézkedett annak érdekében is, hogy megkönnyítse több mint 11 millió tonna ukrajnai gabona tranzitját azokra a területekre, ahol szükség volt rá.

2022. március 1-jén az Olasz Légierő további négy Eurofighter Typhoon repülőgéppel bővítette a 2021 decembere óta az 57-es számú Mihail Kogălniceanu légibázison állomásozó különítményt, ezzel nyolcra emelve a harci gépek számát. Az olasz különítmény a román, a német és az amerikai légierő katonáival együtt megerősített légirendészeti feladatokat lát el Romániában a NATO parancsnoksága alatt. Ugyanakkor a 27-es annecy-i hegyivadász zászlóaljból további 235 francia katona és technikai eszköz érkezett a Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra, csatlakozva ahhoz a 40 katonához, akik már korábban megérkeztek Romániába.

Néhány nappal később, március 7-én az Észak-atlanti Szerződés Szervezete által február 25-én aktivált gyorsreagálású haderő (NRF) részét képező belga különítmény egy része is megérkezett Romániába, csatlakozva a gyorsreagálású haderő francia különítményéhez, amely akkor már a Mihail Kogălniceanu légibázison tartózkodott.

Románia már 2016 óta kéri a NATO katonai jelenlétének a megerősítését a keleti szárnyon, Románia déli részén és a Fekete-tenger térségében. A NATO-tagállamok vezetői 2022. február 24-én jóváhagyták négy új többnemzetiségű harccsoport telepítését Bulgáriába, Romániába, Szlovákiába és Magyarországra a már meglévő négy mellett, amelyek a balti államokban és Lengyelországban vannak.

A nagysinki (Cincu) harccsoport (Battle Group Forward Presence - BGFP) azoknak a többnemzetiségű szövetséges csapatoknak az átminősítésével jött létre, amelyeket a Reagáló Erők részeként vezényeltek Romániába. A deveselui rakétapajzsot 2016 májusában helyezték üzembe, és része az Európai Szakaszolt Adaptív Megközelítés (European Phased Adaptive Approach – EPAA) elnevezésű programnak, amelynek célja az Európa ellen irányuló bárminemű ballisztikus rakétatámadás elleni védelem.

Románia azon országok közé tartozik, amelyek védelmi kiadásokra fordítják bruttó hazai termékük (GDP) 2,5 százalékát. Az ukrajnai fegyveres konfliktus nyomán 2023 márciusában az Európai Unió 27 tagállama közül tizenhét, valamint Norvégia megállapodott abban, hogy közösen 2 milliárd euró értékben tüzérségi lövedéket vásárolnak Ukrajnának, hogy segítsék az Oroszországgal vívott háborúban.

Románia az egyike a védelmi iparban a termelési kapacitások növelésére kijelölt országoknak. "Az Európai Bizottság 11 országban 15 olyan vállalatot jelölt ki, ahol növelni lehetne a termelési kapacitást a védelmi iparban. Románia egyike ezeknek az országoknak" - mondta romániai látogatása alkalmával Thierry Breton belső piacért felelős biztos, hangsúlyozva, hogy a partnerségeket és a közös vállalkozásokat is ösztönzik.

''Románia majdnem négyszeresére növeli fegyvergyártási kapacitását, hogy a NATO-országokba szállíthasson. A Cugir fegyvergyárban már elindult egy projekt a NATO-szabványok szerinti lőszerek gyártósorának korszerűsítésére: ''A cugiri, a sadui, a Tohan Zărneşt-i, a plopeni-i és a dragomireşti-i üzemekről van szó. E beruházások révén Románia a NATO-tagállamok és más európai országok ellátóközpontjává válik. Olyan gyártókapacitásokat is üzembe helyezünk újra, amelyek megvoltak, de megrendelések hiányában nem használtuk őket. Most a Romarm kutató- és fejlesztőközponttal közösen újra üzembe helyezzük ezeket'' - jelentette be a gazdasági miniszter idén február 21-én.

Március 21-én a parlament hozzájárult több SHORAD és VSHORAD integrált fegyverrendszer, gyalogsági harcjárművek, 155 mm-es kaliberű önjáró tüzérségi rendszerek, közepes hatótávolságú radarirányítású levegő-levegő rakéták, valamint rövid hatótávolságú infravörös irányítású levegő-levegő rakéták beszerzési programjainak megindításához.

Ugyanakkor május 18-án a védelmi minisztérium megkapta a parlament jóváhagyását, hogy egy kormányközi megállapodással 54 Abrams tankot vásároljon az Egyesült Államoktól hozzávetőlegesen 1.000.473.000 euróért. Jóváhagyta a parlament az Aknavadász elnevezésű, több mint 150 millió euró (áfa nélkül) összértékű beszerzési programot is. A becslések szerint öt évig tartó program célja az, hogy a román haditengerészet hatékony tengeri aknakereső, osztályozó, azonosító és megsemmisítő/semlegesítő képességekkel rendelkezzen. A Tengeralattjáró a felszíni és víz alatti fenyegetések ellen elnevezésű beszerzési program becsült értéke 2.000.000.000 euró (áfa nélkül), és két Scorpene-osztályú tengeralattjáró beszerzéséből áll. A program becsült időtartama 8 év. A Rakétahordozó hajók modernizálása elnevezésű beszerzési program becsült értéke 375 millió euró (áfa nélkül). A becslések szerint négy évig tartó program célja a román haditengerészet birtokában lévő három Tarantul-osztályú rakétahordozó hajó fő harcászati rendszereinek korszerűsítése és a műveleti képességeinek a jelenlegi technológiai szintre történő fejlesztése, valamint a többi NATO-tagállammal és a saját harci egységekkel való magas fokú interoperabilitásuk biztosítása.

Románia Bayraktar TB2 drónokkal is bővíti arzenálját, a szerződés értéke több mint 300 millió dollárra becsülhető. Ugyanakkor április elején a Legfelsőbb Védelmi Tanács jóváhagyta az ötödik generációs F35-ös repülőgépek beszerzését.

Az ukrajnai háborúban használt fegyverek - haubikok, Leopard 2 és Challenger harckocsik, Marder harcjárművek, Fuchs páncélozott szállítójárművek és katonai teherautók - karbantartása érdekében a Rheinmetall német fegyvergyártó megkezdte egy katonai felszerelések karbantartásával foglalkozó logisztikai központ építését Szatmárnémetiben.

Ezt a cikket a France Presse hírügynökség készítette egy közös kutatási projekt részeként, amelyet hat hírügynökség (AFP, AGERPRES, ANP, ANSA, DPA és TT) végzett a European Data News Hub számára. A hat hírügynökség szorosan együttműködött, hogy információkat gyűjtsön arról, hogyan reagáltak az EU és a NATO tagállamai az ukrajnai orosz invázióra. Mindegyik hírügynökség saját cikket készített, amelyeket július 3-án tettek közzé.